Vitaminbomba: Őserőt hordoz a csíra

A csírázó magok fogyasztásának kultusza az ősidőkben alakult ki. A csíra gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban és enzimekben, kiemelkedő egészségvédő hatással bír.


2010. február. 22. hétfő | Szerző: Horváth-Balogh Attila




A téli időszakban immunrendszerünk erősítése érdekében a különféle növényi csírák fogyasztásával tehetjük a legtöbbet, az apró növénykezdemények ugyanis igazi vitaminbombák - ajánlotta figyelmünkbe dr. Fekete Ágostonné természetgyógyász.

- A növényvilágban egyedülálló őserőt hordoznak - így a szakember. - Voltaképpen a nagy növény esszenciái, mindazok az anyagok jelen vannak bennük, amelyek a kifejlett egyedben, csak éppen sokkal koncentráltabb formában. A mag enzimtermelése ebben a fázisban a legerőteljesebb, a későbbiekben csökken. A csíra telis-tele van esszenciális aminosavakkal, rengeteg vitamint (A-, B-, C-, D-, E-, G-, K- és U-vitamint) tartalmaz, sőt, még zsírt is szolgáltat az A- és E-vitamin könnyebb felszívódásához. Gazdag ásványi anyagokban, például kalciumban, foszforban, káliumban is. Egészségvédő hatására a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert is felfigyelt, aki összefüggéseket vélt felfedezni a csírázó mag egyes alkotóelemei és a daganatok kialakulásának csökkenése között. A növénykezdemény méregtelenít, jótékony hatást gyakorol a májra, katalizátorként vesz részt az anyagcserében. Vitaminjaival és nyomelemeivel gátolja az öregedést, harmonikussá teszi a hormonrendszert.

Dr. Fekete Ágostonné jól fejlett növényi csírákat mutat. Csak megmossuk és már ehetjük is - Fotó: Horváth-Balogh Attila

Dr. Fekete Ágostonné jól fejlett növényi csírákat mutat. Csak megmossuk és már ehetjük is - Fotó: Horváth-Balogh Attila

S hogy milyen csírák közül válogathatunk? A leggyakoribb a lucerna-, zsázsa-, mustár-, kukorica-, lencse-, borsó- és brokkolicsíra. A csíráztatáshoz legjobb, ha beszerzünk néhány speciális edényt, így folyamatosan kielégíthetjük csíraszükségletünket. Ez voltaképpen egy, a tetején szűrőhálóval ellátott dunsztosüveg, melybe az előzőleg kimért magot helyezzük. Felöntjük vízzel, a kisebb magokat 4-6, a nagyobbakat pedig 12 órán keresztül letakarva tartjuk. Ha letelt az idő, öntsük le a vizet, s öblítsük át a magokat. Ezt követően ajánlott naponta kétszer, reggel és este öblíteni, ezzel megszabadulunk a csírázás során keletkező káros anyagoktól. Pár nap és lehet szüretelni. Mindegyik csíra más és más: a reteké természetszerűleg retek ízű, s a brokkolicsírában is ráismerünk a káposztafélék jellegzetes zamatára.

Így fest a retekcsíra - Fotó: Horváth-Balogh Attila

Így fest a retekcsíra - Fotó: Horváth-Balogh Attila

- Sokféleképpen fogyasztható: rászórhatjuk vajas kenyérre, elkeverhetjük joghurtban, müzliben, de a babcsírából például főzelék is készíthető. Sőt, makarónit is gazdagíthatunk vele - mondta a szakember. - Reszelt sárgarépával is keverhető a csíra, vagy almával, ízesítésként citromlevet használjunk. S természetesen, salátaként is fogyasztható.

Brokkolicsíra - Fotó: Horváth-Balogh Attila

Brokkolicsíra - Fotó: Horváth-Balogh Attila

Dr. Fekete Ágostonné azt is hozzáfűzte: félreértéseket elkerülendő, a csíraevés nem valami újabb sznobéria, sőt. Már a nagy civilizációk is ismerték a növényi csírák jótékony hatását, az egyiptomiak például csírázó gabonát (az újjáéledés jelképeként) tettek a halott mellé. Az ázsiai népek eledelei között pedig ma is mindennapos a szójacsíra, mi, magyarok is magunkkal hoztuk Keletről a csírázó mag - legfőképp a búza - tiszteletét.

Lucernacsíra - Fotó: Horváth-Balogh Attila

Lucernacsíra - Fotó: Horváth-Balogh Attila

 

Életmód rovatunkért klikk ide!

Címkék: egészség, természetgyógyászat, csíra, dr. Fekete Ágostonné