Vakondelhárító kertészpuli szőrfirhang nélkül -Biokertészet hókuszpókusz nélkü
Artúrral, kedves kertészinasommal egyre türelmetlenebbül várjuk a tavaszt. Én még csak elvagyok a cserepes virágok körüli szöszmötöléssel, a frissen beszerzett könyvek böngészésével, de négylábú cimborámat nem vonzzák az efféle pótcselekvések.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
2 hozzászolás
Szívesebben folytatná hivatásos őrző-védő tevékenységét, amíg én a palánták körüli kapirgálással múlatom az időt, hiszen szolgálat közben szabadon lehet rohangálni a fák között, kilométerekre hangzó ugatással üldözve az emberi szem számára láthatatlan ellent.
No, de csak nem hagyom sóvárogni kenyeres pajtásomat?! Leakasztom a szögről tollal bélelt lemberdzsekem, előveszem hétmérföldes kertjáró csizmámat, s füttyentenem sem kell, gyöngyfehér bundájában máris mellettem toporzékol őpulisága, pontosan tudva, mit jelent a kissé viseltes öltözet: megyünk a kertbe. Mert Artúr nem kutya, hanem puli, okos, intelligens, éppen csak beszélni nem tud. Igazi ősmagyar kutyafajta, s mint ilyent országgyűlési határozattal - olvasom az egyik ebes honlapon - „nemzeti kinccsé” nyilvánítottak. Árpád apánk csapatával érkeztek a Kárpát-medencébe, s azóta jóban-rosszban kitartottak mellettünk.
Szóval megyünk a kertbe, ahol, naná, hogy ilyenkor is találunk munkát - csak keresni kell. Ha a hőmérséklet nem esik -4 Celsius fok alá, a díszkertben például már megmetszhetjük a fásszárúakat, kivéve a kora tavasszal virágzó bokrokat - például az aranycserjét -, kár lenne lenyisszantani a néhány hét múlva már virágba boruló ágakat - egy vázára valót viszont már bevihetünk a szobába, néhány nap alatt kinyílik. A díszcserjéket csak ritkítsuk, de ne nyessük vissza, a túlkoros vesszőket a talaj felett vágjuk ki, azokat a hajtásokat, amelyek befele nőnek, vagy egy másikkal kereszteződnek, metsszük ki - a cserjéknek sok fényre és levegőre van szükségük.
|
A kertészinas is megtalálja magának a munkát - nagy műmorgással veti rá magát minden vakodtúrásra, szétkaparja a kupacot, megtalálva a lyukat beleugat, gondolván ettől világgá menekül a várban kuksoló vaksi bogarász. A pocokjáratokat is széttúrjuk, a mélyedésekbe frissen szerzett kutyaszőrt tömködünk, állítólag az emberi hajszálhoz hasonlóan elriasztja a falánk rágcsálókat.
Ténykedésünk láttán vendégünk is akad. „Hát ez meg milyen kutya?” - kérdi, s nehezen hiszi, hogy puli, mert úgy tudja, azoknak szőrfirhang takarja a szemét, s meg is vakulnának, ha levágnák e természetes sötétítőt. Ami persze, mint a mellékelt kép is mutatja, tévedés - Artúr például kimondottan szereti látni a világot, s akkor a legboldogabb, ha kedvelt társasjátékunk közben a hosszú perceken át nézünk egymás szemébe.
Biokertészet hókuszpókusz nélkül
Címkék: kert, biokert, puli, Biokertészet hókuszpókusz nélkül, biokertész
- Dr. Fincza Zsuzsa |
- 2012 01 31 |
- 19:17
Kedves Anna, Artúr valóban nagyon kedves kutya, most már négy éves lesz, s elég jól megtanulta a kertész regulát, bár minden tavasszal fel kell frissíteni a tanultakat. Az Ön "macija" is aranyos lehet, hát istenem, legfeljebb nem ültetnek együtt paprikát, biztosan azon kívül is sok örömet okoz. Amire bizony nagy szükségünk van, főleg, ha egyedül maradunk. Dédelgetett diófája biztosan túléli a zord telet, s hamarosan gyorsan növekedésre készteti a közeledő kikelet, a napsütés, amit már mi is nagyon várunk. Sorstársi üdvözlettel: Zsuzsa
- Mosolygó Anna |
- 2012 01 30 |
- 19:23
Kedves Zsuzsa! Olyan aranyosak a cikkei, hogy a rossz kedélyállapotot is kissé fellendíti, ezért is szeretem olvasni.Artúr nagyon kedves kutyus lehet és ha ilyen segítőkész, akkor a kertészkedés Önnek, nagyon könnyű lehet!Érdemes beszerezni a kert mellé nemcsak palántákat, csemete fákat, hanem "artúrokat" is. Van nekem is az udvaron, de ő nem artúrféle, hanem ő egy "nagymaci" aki szeret ásni,párhuzamosan a kertásással.Csak, hogy az én Macim még azt is kiássa, ami el van ültetve, és azt nagyon szaporán, boldogan teszi.Kénytelen vagyok kitessékelni a kertből,bizony ilyenkor nagyon belenézek a szemébe,kotródik is nyomban a helyére.Az egy év,három hónapos kisdiófám műanyag hórdóban telel, feltöltöttem földdel, betakargattam. Vajon átvészeli az átültetést, a hordóban teleltetést?
Hozzászólások »
Eddig összesen 2 hozzászólás érkezett.