A kritikát is el kell fogadni
Zalaegerszeg - Vegyes érzelmeket keltett a ZTE FC szombati, hazai sikere a szurkolók körében. Az NB I mostani sorozatában ugyan megszerezte első győzelmét a Supka Attila irányította együttes, játékával viszont nem kényeztette el a szurkolókat. Ám van, aki úgy véli: igaz, hogy az újonc Kecskemét ellen és csak 1-0-ra nyert a csapat, de a lényeg a győzelem ténye.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Az emberben persze rengeteg még a bizonytalanság. Jöttek, mentek a játékosok (nem is kevesen!) a nyáron a Zeténél, óhatatlanul próbálunk összehasonlítani, s gondolkozni kicsit előre is, vajon mi jöhet ki ebből a folytatásban. A szurkoló már csak ilyen, s igazat kell adni azoknak, akik közülük elégedetlenek voltak a szombati teljesítménnyel. A ZTE ugyanis éppen akkor játszott talán a leggyengébben, amikor kettős emberelőnyt élvezett (már az 55. percre két kiállítás sújtotta a vendégeket), ráadásul edzőjüket is a lelátóra száműzte a kissé túl akkurátusnak tűnő játékvezető. Tomiszlav Szivics, a KTE vezetőedzője mindenesetre nem túl sportszerűen nyilatkozott a klub honlapján, már ami az ellenfelet, tehát a ZTE-t illeti, hiszen úgy fogalmazott: Ennél gyengébb csapat ellen nem nagyon fogunk mostanában játszani a bajnokságban. Tizenegyen voltak kilenc játékosunkkal szemben közel egy félidőn keresztül, és semmire sem mentek vele...
Ami az emberelőnyös helyzetet illeti, a tényekkel nehéz vitatkozni, ám kézenfekvő a válasz: amikor egyenlő erők küzdöttek a pályán, vajon miért nem láttunk egyetlen kecskeméti helyzetet sem a harmatgyenge ZTE ellen...? Nem túl szerencsés (vagy inkább elegáns...) nyilatkozat, de vélhetően Szivics edzőből a vereség okozta keserűség beszélt. Bár azt sem állítjuk, hogy ne lenne - ha nem is mindenben - igazsága: a játékvezetést illetően például helyénvaló a kritika, még ha az első kiállítás (Koszó kezezés miatti második sárgája) jogosnak is tűnt.
A ZTE viszont tényleg nem tudott megbirkózni a feladattal, mintha a játékosok elveszítették volna a fonalat. Végig az egész mérkőzésen hiányzott a játék, a felépített akciók, s a probléma a középpályáról indul ki, ahol a csapat játékának fazont szabó futballistáknak kellene megjelenniük. Anélkül, hogy két forduló után bárki felett pálcát törnénk: Alomerovicsot le kellett cserélni, gyengén futballozott, Sluka pedig ugyan gólpasszt adott, ám később ő is eltűnt, ráadásul a kiállítása sem jött jól csapatának. Tóth Zoltán ezen az estén jobb oldali védőként funkcionált, ám beadásai enyhén szólva sem sikerültek (pedig eredetileg szélső lenne), csupán mozgékonysága javított valamelyest teljesítményén. A másik oldalon viszont Hajdú Norbertet meg kell dicsérni, sikerült lendületet vinnie (főleg szünet előtt) a játékba.
A bevezetőben felvetett dilemmára visszatérve: mindenki vérmérséklete szerint értékeli a látottakat. Mi magunk úgy véljük, ennél tényleg több kellett volna, főleg hazai pályán, még azzal együtt is, hogy valóban több új játékos érkezett a csapathoz, s alapigazság, hogy idő kell, amíg összecsiszolódik egy gárda. Jó példa erre mondjuk Matej Miljatovics esete, aki egy éve érkezett, s noha nem produkált túl jó őszt a védelemben, azóta a csapat egyik legjobbja lett és szombaton is így volt ez. Bár tegyük hozzá, hogy ő a Bundesliga II-t is megjárta, ami azért egészen más minőség...
Szóval elsősorban az új igazolásokra leszünk kíváncsiak a jövőben (érdemes volt-e éppen őket kiválasztani) és a sokat emlegetett fiatalokra. Utóbbiak azt bizonyítják, hogy sokkal inkább a csapatban lenne a helyük.
