Férfiúi hiúságból egy nap a bicikli nyergében
A többnyire íróasztal mellett dolgozó ember hajlamos arra, hogy az amúgy is mozgásszegény életmódját a jól megérdemelt nyári pihenés idôszakában totális semmittevéssel töltse. Feküdni a vízparton, a forró napon, kedvelt programja ez sokaknak.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Ezzel a szándékkal érkezett Lenti térségébe az a budapesti pár is, akiket régóta ismertem. Valami csoda folytán azonban sikerült ôket rábeszélni arra, hogy nézzenek kissé körül a vidéken, hiszen a táj lenyûgözô, a kerékpározás pedig az egyik legkedvesebb szabadidôs sport napjainkban. Még két biciklit is beszereztem a kedvükért.
Barátom felesége eleinte szabódott, mondván, nincsenek ôk olyan kondiban, hogy akár tíz kilométert is végigtekerjenek. A férfiúi hiúság azonban legyûrhetetlen, a kissé becsmérlô szavak hallatán budapesti barátunk „ide nekem az oroszlánt is” felkiáltással nyeregbe pattant.
Egész nap nem láttuk ôket, csak estére kerültek elô. A hölgy fittnek és fiatalnak tûnt, arca kipirult, s mesélte az élményeket. Elbeszélésébôl úgy tûnt, a vétyemi ôsbükkös, a szécsiszigeti vízimalom múzeum, valamint az elmaradhatatlan bivalyrezervátum volt az igazi sláger.
Kérdeztem a barátomat is a kirándulásról, aki válaszolni is alig bírt. Mint mondotta, letekertek vagy ötven kilométert, s bár a büszkesége nem hagyta, hogy feladja a távot, de ez volt az utolsó eset, hogy rá lehetett szedni hasonlóra.
– Nincs annál jobb, mint feküdni egy korsó sörrel a kezemben, s a vízparton napozni. Neked köszönhetôen most viszont le sem merek feküdni, mert olyan izomlázam van, hogy legalább egy daru kellene a talpra állításomhoz – mondta kissé neheztelôn.
_k.JPG)
