125 éves lenne Fára József
Iratok közt utazó
A csendes, kevéssé hivalkodó, dolgát rendben tévő múlt néha beköszön hozzánk. Ilyen volt Fára József, a Zalába Erdélyből került hivatalnok , aki Zala megye első igazi levéltárnoka volt. Épp ma lenne 125 éves.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Káli Csaba egyszer már számba vette Fára József életét, munkásságát, erről tanúskodik a Levéltáros elődeink című 2006-os kiadvány, melyben tanulmányt közölt az 1939 előtti levéltárosok működéséről. Innen tudjuk, Fára József előtt Fitos Márton, Hanti Károly töltötte be a levéltárnoki posztot. A levéltárost a korszakban eleve egyszemélyes intézménynek kellett elképzelni, olyan embernek, aki a megyeháza - akkor a Kvártélyházban működő - egyetlen szobájában gyűjtötte, rendezte, őrizte az megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás révén keletkezett iratokat.
- A levéltárakat majd csak 1950-ben szervezik egységes intézményrendszerré. Fára József munkásságának egyik jelentősége éppen abban áll, hogy már a maga korában szorgalmazta az egységes iratkezelés szükségességét, annak szabályozását - villant képet az elődre Káli Csaba. - Ezt majd csak 1939-ben kezdik tárgyalni, a háború miatt félbe is szakadt, majd csak 1945 után veszik elő. Fára egyébként az államosítás híve lett volna, szerinte a helyhatóság nem tud jó gazdája lenni az ügynek.
|
1917-ben a vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei, a jogszolgáltatási iratok csupán néhány száz iratfolyómétert tettek ki. Fára Józsefnek afféle aljegyzői teendőket is el kellett látnia, közben a világháború vége is közbeszólt, ráadásul még a fűtésről, az egyéb adminisztratív feladatokról is ő gondoskodott. Fényképezőgépért, írógépért is ekkor folyamodott a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Tehát a tudományos munkára nem nagyon jutott ideje, azzal együtt, hogy Pécsett 1926-ban doktori fokozatot szerez. Disszertációja a balatonfüredi színház megalapítását és első éveinek működését vette számba. (Érdekesség, hogy a doktori disszertációhoz szükséges egyik stúdiumot Holub Józsefnél, Göcsej egyik legjobb ismerőjénél teszi le.)
A következő munkája a Zala Vármegye Levéltára című tanulmány, amely a Levéltári Közlemények szakfolyóiratban is megjelent - folytatja az életmű felidézését az igazgatóhelyettes. - Ez a legalaposabb áttekintés, mely az adott korszakot tárgyalja. 1937-ben látott napvilágot.
|
Fára József a turizmus területére is szívesen kalandozott, ő volt az első, aki Zalaegerszegről efféle kiadványt tett közzé, 1936-ban, ebben persze a történelmi jelleg dominál. Megírta Zalaegerszeg és Göcsej részletes kalauzát is, mely az egzotikus nevű Turistaság és Alpinizmus kiadónál látott napvilágot. A füzetecskében szép metszet látható az egerszegi strandfürdőről, mely a mai Kaszaházánál volt fellelhető. Praktikus információk özöne olvasható a kiadványban, számos eldugott települést ajánlva az utazónak.
- Nem tudjuk pontosan, miért, de 1938-ban megpályázza a Pest megyei főlevéltárnoki állást, s távozik tőlünk. 1950-ig dolgozik ott, majd a Levéltárak Országos Központjába (LOK) került. 1953-ban ment nyugdíjba, 1958-ban halt meg.
Címkék: levéltár, Fára József
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.