2009. 07. 03. Tizenhét éve lett csak újra legális
Szabadkőműves páholy alakulhat Keszthelyen és Zalaegerszegen
Nagykanizsa - A mai napig sok titokzatosság lengi körül a szabadkőművességet. Egyik hazai szervezetük, a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Zalában újraindítaná a mozgalmat.
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A-
6 hozzászolás
De mi is az a szabadkőművesség? Voltaképpen egy ősi hagyomány modern formája, amely az ókori testvériségektől és a középkori lovagrendektől örökölte szertartásait, a székesegyházakat építő céhektől pedig jelképrendszerét.
A hazai szabadkőművesség a Magyarországi Nagyoriens 1871-beli megalakulásával látta meg a napvilágot. A szerveződést 1919-ben Kun Béla, később Horthy, 1950-ben pedig Rákosi is betiltotta. 1992 óta tevékenykedhet ismét a Fővárosi Bíróságon bejegyzett egyesületként. Kevéssé ismert, de Zala megye a XVIII. század végén igen fontos központja volt a szabadkőművességnek.
Az eredetileg Varasdon alapított, A jótanácshoz nevet viselő páholyt 1790 körül telepítették át Zalaegerszegre. 1795-ben, a mozgalom betiltása után az egerszegi páholy is feloszlott. A keszthelyi Festetics-kastélyban pedig még a XVIII. század végén és a XIX. század elején is tartottak titkos összejöveteleket. A Festetics-család több tagja, Antal, György, Kristóf és Lajos is szabadkőműves volt. Jelenleg a Dunántúlon csak Pécsett működik szabadkőműves páholy.
A keszthelyi kastély a szabadkőművesség zalai bástyája volt
Fotó: ZH archív
- A Magyarországi Nagyoriens tervezi, jelentkezők esetén Keszthely, illetve Zalaegerszeg térségében újra páholyt alakít - tudtukmeg Dávid András nagymestertől.
- Ha az ország egy-egy régiójából keresnek meg minket, hogy be szeretnének lépni hozzánk, akkor logikusan idővel ezeken a helyeken is létrehozunk egy, esetleg több páholyt - mondta érdeklődésünkre. - Nincs ez másként az Önök megyéje esetében sem, így jött létre néhány éve a pécsi Zsolnay páholyunk is. A zalai szerveződés törekvése nyilván ugyanaz lesz majd, mint az országszerte működő páholyoké: egy több mint kétszáz éves hagyomány felelevenítése, mely nélkül a megye és a város kulturális és társadalmi élete szegényebb lenne. S hogy miként lehet valaki szabadkőműves? Részünkről a felvételnek megvannak a maga tradicionális szabályai. De mindenekelőtt a jelentkezőnek kell megfogalmaznia magában, miért kéri a felvételét. Sokan ködös álmokat kergetnek, mások egy világhatalomra törő szervezethez szeretnének tartozni. Ők hamar csalódnak. A szabadkőművesek jóakaratú emberek, akik úgy szeretnék jobbítani a világot, hogy elsősorban magukat jobbítják.
Dr. Czoma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója érdeklődésünkre jelezte: a zalai, azon belül is a keszthelyi szabadkőművesség fénykorára emlékezve az idén kiállítás nyílik náluk az ország nagy közgyűjteményei, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum idevágó anyagaiból "A szabadkőművesség titka, hogy nincsen titok" címmel. Egyébként ápolói a kastély szabadkőműves múltjának: saját könyvtáruk ilyen vonatkozású köteteiből rendszeresen időszaki kiállítást lehet megtekin-teni, jövőre pedig hozzálátnak egy félhektáros szabadkőműves park kialakításához is.
A szabadkőműves mozgalom tagjai azonos alapelveket vallanak: az ember és a társadalom tökéletesíthető, tiszteletben tartják mások meggyőződését, s tartózkodnak a politikai és vallási civakodástól. Többek közt Ady Endre, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kisfaludy Strobl Zsigmond vallotta magát szabadkőművesnek.
Címkék: Zalaegerszeg, keszthely, szabadkőműves páholy
- "Regularitás 1989" |
- 2009 07 5 |
- 23:16
Az 1867-es kiegyezést követően hazánkban két szabadkőműves Főhatóság
alakult, a Magyarországi Nagyoriens és a Magyar Királyság Szent Jánosrendi Nagypáholya. Ezek 1886-ban Magyarország Szymbólikus
Nagypáholya néven egyesültek. Kun Béla betiltotta, Horty az újjáalakulást nem engedélyezte,1945 után újjáalakulását Rákosiék ismét betiltották.
Újjáalakulás 1989 a reguláris angolszász utat választva.
- "Regularitás 1989" |
- 2009 07 5 |
- 23:03
Hamis adatok közlése egy magát szabadkőművesnek mondó részéről önmagában elképesztő! Ellentmondás egy bekezdésen belül: " a hazai szabadkőművesség a Magyarországi Nagyoriens 1871-beli megalakulásával látta meg a napvilágot". néhány sorral lejjebb beszámol
arról, hogy a Varasdon létrejött Jótanácshoz nevezett páholy 1790-ben
telepedett át Zalaegerszegre. További elemzésre nem kaptam helyet.
- Szecsődy Péter |
- 2009 07 4 |
- 16:45
Szabadkőművesek voltak ők, némelyikük többé, másikuk kevésbé, de nem a Nagyoriens tagjai. Ja, és a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, a magyar szabadkőművesség százharminc éves hagyományainak folytatója 1989-ben alakult újjá.
A többi sem mind stimmel, de nem kukacoskodom.
- Szecsődy Péter |
- 2009 07 4 |
- 16:41
Maga a cikk néhány egyéb szándékolt vagy felületességből származó tévedést is tartalmaz. Már az ókori testvériségektől és a középkori lovagrendektől való származtatás is kínos és zavaros egy kicsit,de a hazai szabadkőművességet végképp ne származtassuk attól a Nagyorienstől (főleg ne 1871-től), amely 1886-tól 1990-ig nem létezett, amelynek a felsorolt hírességek nem voltak tagjai.
- Csalló Csaba |
- 2009 07 3 |
- 22:45
A szándék tiszteletreméltó. A tartalmat azok adják, akik részt vesznek a Mozgalomban.Jelenlegi ismereteim szerint én is szeretnék.
_k.JPG)
_k.jpg)
Hozzászólások »
Eddig összesen 6 hozzászólás érkezett.