Digitális frontnaplók: kötetbemutató a levéltárban
Vajon mivel foglalkoztak a piperészek és a kordoványosok? Előbbiek a női ruházat kiegészítőivel bántak, utóbbiak különleges bőrkészítő kézművesek voltak. Egyebek között a fentiekre is a Zala Megyei Levéltárban hétfőn megtartott sajtótájékoztatón derült fény.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
A mára elfeledett mesterségeket a levéltár egy új kötete kapcsán említette meg a méltató, dr. Gyimesi Endre levéltári miniszteri biztos. A Riválisok polgárosodása című hiánypótló forráskiadvány Zalaegerszeg és Nagykanizsa 1867-1918 közötti fejlődésének témába vágó dokumentumait adja az érdeklődők kezébe.
A könyvbemutatót megelőzően Káli Csaba, a levéltár igazgatóhelyettese értékelte a közgyűjtemény tavalyi szakmai és tudományos tevékenységét. Szólt arról, hogy a 2011. évi gyarapodással együtt több mint 10 ezer iratfolyóméternyi anyagot őriznek. Munkájuk veleje ennek feldolgozása, tavaly 609 iratfolyóméternyi dokumentumhoz készítettek a kutatók munkáját megalapozó elektronikus segédletet. A számvetés során megemlítette a Fára József főlevéltárnok munkásságát feldolgozó szeptemberi konferenciát is.
|
Dr. Gyimesi Endre kötetbemutatója során kitért rá, a szerző, Foki Ibolya immár több mint két évtizede foglalkozik Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetével. A legújabb munkájában közzétett források azt a kétféle, eltérő utat segítenek megérteni, amit a két mezőváros bejárt a dualizmus korában a polgárosodás folyamatában. Az ötven év alatt mindvégig egymással rivalizálva, vetélkedve, de saját erényeikre építve haladt a két, eltérő karakterű település. Zalaegerszeg a megyeszékhelyi szerepkörnek köszönhető infrastruktúráját, értelmiségi és hivatalnok rétegét vetette latba a fejlődést inspiráló mérkőzés során, míg Nagykanizsa jóval fejlettebb kereskedelmi hagyományaira és iparosrétegére támaszkodhatott. A kötet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg.
Végül Molnár András, a levéltár igazgatója szólt az idei tervekről, amelyek két történelmi évforduló köré fókuszálódnak. Március 29-én esedékes Mindszenty József hercegprímás születésének 120. évfordulója, mely esemény előtt tudományos emléküléssel tisztelegnek. A Göcseji Múzeummal közösen kiállítást is rendeznek, ahol a bíboros életének korábban sosem publikált, unikális dokumentumai kerülnek a nyilvánosság elé. A 2. magyar hadsereg 70 évvel ezelőtti doni tragédiája ugyancsak alkalom az emlékezésre. Ennek jegyében Nagykanizsán konferencia dolgozza fel a 9. könnyűhadosztály történetét, továbbá megjelentetik Kemendi Géza sármelléki tanító fotókkal illusztrált visszaemlékezéseit. Kiteljesíteni tervezik a korabeli dokumentumok archívumát is. Frontnaplók a Don-kanyarból címmel már letették névjegyüket ez ügyben, ám most digitális formában kívánják közkinccsé tenni a gyűjtőmunka eredményeit, amiben számítanak a leszármazottak hathatós segítségére.
Kiadványaik sorában folytatják a Zala vármegye latin nyelvű közgyűlési jegyzőkönyveiből készült magyar nyelvű kivonatok közlését (Zalai Gyűjtemény), továbbá Béres Katalin tollából napvilágot lát a Zalaegerszeg két világháború közötti kulturális életét feldolgozó munka (Zalaegerszegi Füzetek). Adatbázisuk Zalaegerszeg 19. század eleji ingatlanforgalmi adataival bővül.
Címkék: Göcseji Múzeum, gyimesi endre, Zala Megyei Levéltár, digitális frontapló
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.