A hajdani főlevéltárnok előd munkásságát emlékkonferencián elemezték
Zala megye főlevéltárnokára emlékeztek
Dr. Fára József (1884-1958) egykori Zala megyei főlevéltárnoknak, mint elődnek állítottak emléket szerdán egy tudományos ülésszak keretében a megyei levéltár munkatársai, illetve meghívott előadóik.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Dr. Fára József (1884-1958) egykori Zala megyei főlevéltárnoknak, mint elődnek állítottak emléket szerdán egy tudományos ülésszak keretében a megyei levéltár munkatársai, illetve meghívott előadóik.
Fára József Gyulafehérvárott született székely huszár határőrök leszármazottjaként. Az elszegényedett nemesi család csizmadia sarjának fia, József tanárnak készült Kolozsvárott, majd a levéltári gyűjtő- és kutatómunka keltette fel az érdeklődését, mígnem 1917 már Zalaegerszegen találja, ahova Sopron mellől érkezik odavaló feleségével. (Öt gyermeket nevelnek fel.) A vármegye levéltárosaként közigazgatási feladatokat végez, sokféle kötöttség közepette, de lelkesedéséből arra is futja, hogy a göcseji idegenforgalom alapjait megvesse. Ugyanis az 1930-as években nagy szenvedéllyel kutatja, s mutatja be a zalai néprajzi kincset egyfelől korabeli újságcikkek, publikációk segítségével, másfelől szerteágazó előadáskörút révén.
Neki köszönhető, hogy a göcseji elmaradottság megismerni érdemes érdekességgé lett a korabeli közönség szemében, s maguk a zalai emberek is becsülni kezdték természeti és folklórértékeiket.
|
Nevéhez fűződik az Első Göcseji Hét megrendezése, Göcsej képekben való bemutatása, amihez Serényi Árpád fotográfusban lel társra. Politikai nézeteiről sokat elárul Mindszenty Józsefhez fűződő baráti kapcsolata. Emellett Fára József a történettudomány oltárán is gazdagon áldozott, doktori disszertációját levéltári források alapján a balatonfüredi színház alapításának körülményeiből írta, tanulmányozta Kisfaludy Sándor életét, de foglalkozott Zala vármegye és Zalaegerszeg történetével is, részt vett a két világháború közti megyei címervitában. Így erdélyi létére ízig-vérig zalaivá vált.
Tudományos ambíciói 1938-ban szólították a Pest megyei levéltárba, majd a Levéltárak Országos Központjába.
Minderről élvezetes előadások során kaphatott képet a konferencia közönsége. Többek között Kapiller Imre, Káli Csaba, a levéltár munkatársa, Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történésze, Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója vázolta fel a gazdag életmű egy-egy szeletét. A tanácskozáson részt vett Deák Tamás és Andrea, Fára unokája, valamint Andrea fia, Sascha Ehmann, ők örömmel mélyültek el a nagyapa, dédapa munkásságában. A hagyatékból pedig hoztak egy csokor dokumentumot a levéltárnak.
Címkék: levéltáros, dr. Fára József
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.