Beszédes végrendeletektől a balatoni gyerektáborokig - zalai közgyűjtemények szakmai napjai
"Kezem keresztvonyásával..."
Szerdán kezdődött meg a zalai közgyűjtemények kétnapos szakmai konferenciája. A könyvtárosok, levéltárosok és muzeológusok húsz előadáson számolnak be friss kutatásaikról. A kétévente megrendezett szakmai programnak idén az Olajipari Múzeum ad otthont.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
- A néprajzi, helytörténeti, ipartörténeti kutatások megismerésén, összegzésén túl a rendezvény arra is alkalmat teremt, hogy a szakma képviselői találkozzanak, erősödjenek az intézményi kapcsolatok, amelyek akár közös pályázatokban is testet ölthetnek - mondja bevezetőként Tóth János, a házigazda intézmény igazgatója. - Keszthely és Nagykanizsa ugyancsak képviselteti magát, hét intézmény munkatársai kapcsolódtak be a programba.
|
Tóth János ma tartja meg előadását A csúcstechnika szerepe a dunántúli olajipar fejlődésében címmel. Ez is jelzi, milyen szerteágazó, sokrétű tartalommal bír a rendezvény. A húsz előadás merítése ugyanis Nádas Péter műveinek nemzetközi fogadtatásától (dr. Gyenes Imre, megyei könyvtár), a kanizsai Főtér 19. századi vendéglátóhelyein át (Kunics Zsuzsa Thúry-múzeum), egy elfelejtett köznemesi család, az Ormándiak bemutatásáig (Cseh Valentin, Olajipari Múzeum) ível, hogy csak néhány címet említsünk.
Haász Gabriella, a keszthelyi Balatoni Múzeum történész-muzeológusa a Balaton menti gyermektáborok életébe kínált bepillantást az 50-es, 80-as évek időtávjában.
|
- Új állandó kiállításunk, az Aranyhíd harmadik, jövőre megvalósuló ütemében kap helyet a balatoni fürdőkultúra, üdülés, táborozás témaköre, az általam írt forgatókönyv alapján - jelzi érintettségét. - Ennek részét képezik a szocializmus időszakának úttörő és egyéb táborai is. A téma kevéssé kutatott, az egykori ifjúsági szervezetek, illetve a táborok iratanyagán túl a tábori és rajnaplók szolgálnak forrásul. Utóbbiak nagyon szemléletesen, fényképekkel, rajzokkal mesélnek az ottani életről. Emellett személyes interjúk is készültek az egykori tanárokkal, táborvezetőkkel, akik ugyancsak értékes adalékokkal szolgáltak. A kutatás a Balaton valamennyi üdülőhelyére kiterjed, rengeteg településről gyűjtjük az anyagot, hiszen e táborok, gyermeküdülők valósággal körbefogták a tavat.
Csomor Erzsébet kutató levéltáros a zalaegerszegi polgárok 18-19. századi végrendeleteiben mélyedt el.
- Mintegy 700 végrendeletet őrzünk az adott időszakból, amelyek arról tanúskodnak, hogy nagy jelentősége volt az ősi vagyon és az ingóságok örökítésének - említi a szakember. - Kitűnik az is, hogy gyakorta a betegség elhatalmasodása adott tollat az örökhagyó kezébe, volt, hogy egy héten belülvagy még aznap meghalt a végrendelkező.
|
Elmondja, a nők az adott időszakban a gyakori halálesetek miatt sűrűn mentek férjhez, s a többféle házasság a javak kiporciózásában is pontosan nyomon követhető.- Súlyos ok kellett ahhoz, hogy valakit kizárjanak a végrendeletből - folytatja. - Ilyen volt például, ha elhagyta a családját, ha nem ápolta, netán bántalmazta beteg szüleit. Ha egy fiú taníttatására sokat költöttek, az a rá eső örökség részét csökkenthette.
A végrendeletekből az írástudatlanságra is következtetni lehet. A férfiaknak mintegy 20 százaléka látta el kézjegyével az iratot, a nőknél ez mindössze 6-7 százalék. Ők döntő többségükben kezem keresztvonyásával , vagyik X-el hitelesítettek. Az első hölgy, aki saját kezével írta alá végrendeletét, Bub Orsolya volt. Ő például a Bécsből hozatott, értékes tafota ruháját is a templomra hagyta 1795-ben.
Címkék: Zalaegerszeg, olajipari múzeum, zalai közgyűjtemények szakmai napja
