Egész nap az Arany János iskolában
Nem csak olvasni, hallgatni is jó
Lenti - A könyvek iránti vonzalom újraélesztésének és az olvasás népszerűsítésének szándékával szervezte meg ismét azt a nonstop felolvasást a lenti Arany János Általános Iskola, amelyen a városból és környékéről több százan vettek részt.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Valami különös hangulat ülte meg az iskola egyik fénnyel elárasztott helyiségét. Miközben csendben duruzsolva hangzottak el rövid részletek népszerű és kevésbé ismert novellákból, regényekből, versekből, feszült figyelem övezte a felolvasót. A sokat kritizált rohanó világ türelmetlenségét meghitt áhítat váltotta fel, az odafigyelés a pillanat magától értetődő részévé vált. Talán öt percig tartott mindez, az éppen soron következő felolvasó csak ennyit válalt, de aztán kezdődött elölről az élmény.
- Immár hatodik alkalommal került sor a nonstop felolvasásra intézményünkben, s varázsa még most is ugyanolyan, mint először - mondta Boa László igazgató. - Az ötlet az iskola névadójától származik, hiszen közismert, hogy Arany nemcsak az egyik legnagyobb alakja a magyar irodalomnak, de kedvelője annak, rengeteget olvasott. Ebből kiindulva szerveztük meg öt éve az első nonstop felolvasást. Akkor a Toldival kezdtük, majd a Toldi estéjével folytattuk, ami az elég nehéz nyelvezet miatt fel is adta a leckét. Azóta viszont új formát alkalmazunk, mindenki hozza magával a saját kedvencét, abból mutat be rövidebb részleteket.
A péntek reggel nyolc órakor kezdődött, s éjfélig tartó nonstop programmal az iskola az olvasás szeretetére, a könyvek népszerűsítésére kívánja a figyelmet felhívni. Elsősorban a gyerekeket szeretnék olvasóvá nevelni, de a felnőtteket is várták, hiszen Boa László szerint sajnálatos módon egyre kevesebb könyvet veszünk kezünkbe. Az igazgató ezért úgy véli, hogy a kezdeményezésükkel egyfajta missziót is vállaltak. Ennek lassan ugyan, de ma már érződnek az eredményei.
- Nem csak az olvasás a fontos - mondja. - Meglepetten tapasztaljuk, hogy egyre többen jönnek el hallgatni mások felolvasását. Tanítványaink közt is vannak olyanok, akikről jól tudjuk, hogy kevésbé szeretnek olvasni, de szívesen hallgatják a másikat.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy többnyire az értelmiségi körökből vállalkoznak szívesebben a felolvasásra, bár ez a kategorizálás talán erőltetett, mint ahogy arra sem lehet vállalkozni, hogy műfaji keresztmetszetet mutassunk be. Mesék és ifjúsági regények, vers és próza egyaránt elhangzott, de a pajzánabb történetek éppúgy terítékre kerültek, mint a hazafias érzületű írások.
- Első alkalommal vagyok itt, s most egyelőre hallgatóként - mondta a késő délutáni órákban Szabó Zsolt. - Este azonban visszatérek, egy Wass Albert verset hozok magammal. Remek ötletnek tartom, hogy vannak, akik a magyar nyelvet ilyen módon is próbálják felkarolni.
- Olyan könyvből választottam egy részletet, ami a boldogságról szól, s ezt az érzést szerettem volna másokkal is megosztani - mutatja a Francois Lelord által írt Hector utazása a boldogság nyomában című kötetet Bagladi Mónika, a városi könyvtár munkatársa. - Én kötelességemnek is érzem, hogy részese legyek ennek a kezdeményezésnek. Azt örömmel tapasztalom, hogy a könyvek iránt egyre nagyobb az érdeklődés, s főleg a tavalyi Olvasás éve volt kiugró ebből a szempontból.
