2009.02.14.
A hontalan Ricsike
Alig tizenhat hónapos a fiúcska, de ha jól tudna beszélni, akár három néven is bemutatkozhatna. Mi több, eddigi rövid élete során volt már magyar és ismeretlen állampolgárságú, néhány napja pedig románná vált.
Ács Károly kétértelmű mosoly kíséretében mutat a fotel lábánál önfeledten játszó lurkóra: - A kisfiam: Ács Richárd Károly, illetve Dorsonczki Richárd Károly, de mondhatnám azt is, hogy Szolga-Géczi Richárd Károly.Hogy a manóba lesz egy aprócska kisfiúnak máris három neve? Ricsike kálváriája igazából már a születése előtt megkezdődött. Történt, hogy a kamionsofőrként Romániában járó Ács Károly egyik útján megismerkedett a magyar nemzetiségű, román állampolgárságú, férjétől éppen válófélben lévő fiatalasszonnyal, Dorsonczki Évával. A kezdeti beszélgetésekből nagy szerelem kerekedett, s a pár hamarosan megállapodott abban: életüket immár együtt, Magyarországon kívánják folytatni. Az akkoriban Madarason élő Éva összepakolta holmiját, és párjával Nagykanizsára utaztak. Nem sokkal később a férfit örömhírrel fogadta újdonsült párja: nőgyógyásznál járt, aki megerősítette, hogy babát vár.
- Majd kiugrottam a bőrömből, annyira örültem. Nem is sejtettem, hogy mekkora hercehurca vár ránk - emlékezik az édesapa. - A szó szoros értelmében Canossát járattak velünk a hivatalok. Az első akadályba akkor ütköztünk, amikor szerettünk volna összeházasodni. Kiderült, hogy már az sem egyszerű, egy tanúsítványt kell hozzá beszereznie Romániából, hogy a saját állama szerinti jog alapján házasságot köthet. A letelepedéshez pedig bizonyítania kellett volna, hogy biztosított a magyarországi megélhetése.
A fiatal pár ördögi körbe került. Be akarták szerezni Éva taj-kártyáját, ám annak kiállítását adókártyához kötötte a hivatal. Az adókártya kiadásának feltételeként lakcímkártyát kértek tőle - nem nehéz kitalálni: ez utóbbihoz letelepedési engedély kellett volna, melyet éppen az előbbi papírok hiánya miatt megtagadtak. Közben Károly a születendő gyermeke útját igyekezett egyengetni: 2007 májusában bement a nagykanizsai gyámhivatalba, hogy apasági nyilatkozatot tegyen, és nevére vegye a leendő csecsemőt. Akkor erre nem kerülhetett sor, ehelyett kisvártatva kiderült, egy jogszabály szinte falat emel a szándékaikkal szemben.
- Na, még csak ekkor kezdődött az igazi haddelhadd! - sóhajtott fel az édesapa, aki 2007. szeptember 15-én a Kanizsai Dorottya Kórházban végre magához ölelhette egészséges, 2850 grammal megszületett kisfiát. - Az orvos rámnézett, és megkérdezte, mi lesz a pici neve. Mondom: Ács, és apasági nyilatkozatot szeretnék tenni. Erre ő nagy szemeket meresztett: Ember, akkor most van egy kis baj! Nem kicsi lett.
Nagyon sokan nincsenek azzal tisztában - Károlyhoz és Évához hasonlóan -, hogy a családi jogállásról szóló törvény értelmében a gyermek apjának azt a személyt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzástól a születésig, vagy legalább ezen idő egy része alatt házassági kötelékben állt, függetlenül attól, hogy a házasságot esetleg ezen idő alatt a bíróság jogerősen felbontotta. A jogszabály a vélelmezett fogamzási időt a születéstől visszafelé számolva minimum 182, maximum 300 napban határozza meg.
- Sajnos az Éva válásáról szóló ítélet jogerőre emelkedése és Ricsike születése között nem telt el 300 nap, így közölték velem, hogy a hivatalos apja után Szolga-Géczi vezetéknevet kap a fiam, ráadásul emiatt, bár az orvos magyarnak írta be őt, ismeretlen állampolgárságúként került az anyakönyvbe - folytatta Károly. - Nem számított, hogy már jóval régebb óta abszolút külön élt Éva és a volt férje, a törvényt nem érdekli az igazság. Az sem volt érdekes, hogy Magyarországon született, vér szerinti szülei magyar nemzetiségűek, s mindketten azt szeretnék, hogy magyar állampolgár legyen.
A kisfiúnak máig nincs semmilyen hivatalos papírja, így például taj-kártyája sem - márpedig közismert, hogy annak hiányában milyen drágán kell beszerezni a pici gyerekek esetében oly gyakran szükségessé váló gyógyszereket. A sánci városrészben élő fiatal pár gyermekének ügye Budapestre, az V. kerületi gyámhivatalba került - a törvény értelmében hozzájuk tartoznak a hasonló esetek. Ezen hatóság megkeresésére - Károly szerint egyértelműen Évával szembeni bosszúból - a hivatalos apa Romániából úgy nyilatkozott: övé a kisfiú.
- Mindennek eredményeként a magyarnak született, majd ismeretlen állampolgárságúvá vált Ricsikémet a budapesti román nagykövetségen Románia állampolgáraként jegyezték be a múlt héten, napra pontosan 24 hónappal azután, hogy megkezdtem a harcomat azért, hogy a nevemre vehessem és magyar állampolgár legyen - folytatta keserű hangon Károly. - Közölték velünk azt is, hogy a gyereknek, pontosabban az ő nevében a román gyámhivatalnak - Éva mint anya ezt nem teheti meg - kell majd egy pert indítania, hogy tisztázódjon, ki is az apja. Mindez persze idő, idő és idő - és addig Ricsike itt él, mindenfajta papírok nélkül.
A fővárosi, V. kerületi gyámhivatal vezetője kérdéseinkre megtagadta a válaszadást, mondván: egyedi esetekről nem nyilatkozhatnak. Gyámügyes szakemberekkel beszélve azonban megtudtuk: Ricsike apasági kálváriáját ugyan szinte lehetetlen leegyszerűsíteni, annyira összekuszálódtak a szálak, ám a kisfiú helyzetén javíthat, ha Éva és Károly megkeresik a nyugat-dunántúli régió győri idegenrendészeti hatóságát, és kérik a gyermek státusának rendezését.







_k.jpg)

















