Megtörtént az elvárt béremelés teljesítése? Kötelesek ellenőrizni
A közelmúltban több, a munkáltatók és munkavállalók jogait és kötelezettségeit, illetve a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek tevékenységét érintő új jogszabály látott napvilágot.
A munkaügyi ellenőrzésekről szóló jogszabályi változások részeként januártól részben szűkült, másrészt bővült is a Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének hatásköre - tudtuk meg dr. Babati Szabolcs igazgatótól. A szakszervezeti jogok megsértésével kapcsolatos szabálytalanságokat már nem vizsgálhatják a munkaügyi ellenőrzések alkalmával. Mint az igazgató elmondta, ezekkel eddig is inkább a bírósághoz fordultak a szakszervezetek. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérése pedig kizárólag az Egyenlő Bánásmód Hatósága jogkörébe tartozik idéntől. Ezenkívül munkaügyi területen már januártól, a munkavédelem körébe tartozó szabálytalanságok esetében pedig áprilistól megszűnik a szakigazgatási szerv szabálysértési jogköre.
- Az volt a cél, hogy egy-egy hatóságnak ne legyen párhuzamosan közigazgatási bírságolási és szabálysértési jogköre is. Szabálysértési eljárásokat tehát nem indítunk, a közigazgatási eljárások keretében folytatott ellenőrzések nyomán a munkaügyi, illetve munkavédelmi bírság alkalmazása ad a szükséges szankcionálásra lehetőséget - magyarázta a változást az igazgató.
A szervezet jogkörének bővülése pedig a már nagy visszhangot kiváltott, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének ellenőrzéséhez kapcsolódik.
|
- A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénybe bekerült, hogy minden egyes munkaügyi ellenőrzés alkalmával kötelesek vagyunk vizsgálni az elvárt béremelés teljesítésének megtörténtét. A januári bérek kifizetését követően, azaz február 10-e után lehet ezt érdemben ellenőrizni. Megjelent a részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet. Az elvárt mértéket a 2011-es rendszeres havi bérekhez viszonyítják. Eszerint a havi 59 600 forintot meg nem haladó bruttó bérek esetén 26 százalék az elvárt béremelés, afölött pedig a kormányrendelet mellékletében szereplő táblázat szerint kell végrehajtani az elvárt fizetésemelést, aminek az összege 15 500-tól 500 forintig terjedhet a különböző bérkategóriák szerint. Havi 216 805 forint feletti, 2011 évi rendszeres havibér esetén nincs elvárt béremelési kötelezettség - közölte az igazgató.
Hozzátette, az elvárt béremelés megvalósulását mindig csak az ellenőrzött telephely munkavállalói körében ellenőrzik, és ha a munkáltató a munkavállalók kétharmada körében végrehajtotta azt, akkor már megállapító határozatot sem hoznak.
Tehát elég csak a kétharmadnak megadni? - vetettük fel. Erre így reagált:
- Olyan munkáltató valószínűleg nem sok lesz, aki csak a dolgozók kétharmada körében hajtja végre az elvárt béremelést, ugyanis akkor elesik a béremelést kompenzáló adókedvezménytől, amit csak akkor vehet igénybe, ha valamennyi munkavállalója számára emel. Az elvárt béremelés negyedrésze cafeteria emeléssel is teljesíthető, és ekkor már nem zárja ki magát a munkáltató a közbeszerzésekből. De ahhoz, hogy az adókedvezményt is megkapja, ez nem elég, ahhoz rendes bért kell emelni, mindenkire vonatkozóan - említette az elvárt béremelések ellenőrzésének tartalmáról dr. Babati Szabolcs.
Az elvárt béremelés elmaradásának egyetlen jogkövetkezménye egy ezt megállapító határozat. Ez utóbbi jogerőre emelkedése után két évig nem indulhat a munkáltató ajánlattevőként közbeszerzésben, és nem kaphat állami támogatást a költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapokból.
Címkék: jog, béremelés, munkáltató, kötelezettség, munkaválaló, munkaügyi felügyelőség, új jogszabály, egyenlő bánásmód
- Bogáncs |
- 2012 01 19 |
- 14:09
És ha egy munkáltatónak nincs erre pénze, mert egyszerűen leült a piac, akkor mit tegyen? Erre van válasz?
- hippi |
- 2012 01 19 |
- 08:17
A zh arról is írhatna, hogy ez a kompenzáció a közalkalmazotti szférában hogyan működik. Mert kijelentették, hogy önkormányzati, állami fenntartású intézmény bizony nem fizet!!Ezeknél a helyeknél mi lesz a büntetés? Mert ezek nem vállalkozások, hanem majdhogynem veszteséges ágazat.(eü, szociális szféra, stb..)Ha nekünk nem kompenzálnak, akkor kihez fordulhatunk? nyeljük le azt, hogy csökkent a fizetésünk??? Míg a gazdagoknak nő??? hogyis van ez?
- Papa |
- 2012 01 18 |
- 19:43
Nem kell minden munkáltatónak kompenzálni? Pl. alapítványi, egyházi működtetésű, fenntartású iskolákra nem érvényes? :)



iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter

























Hozzászólások »
Eddig összesen 3 hozzászólás érkezett.