Miért érzem rosszul magam a szabad sajtó ünnepén?
Válságos állapotban van a magyar média - ezzel a címmel jelent meg az Unomedia Communications és a Nézőpont Intézet felmérése arról, hogyan látják az újságírók saját szakmájuk helyzetét.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
4 hozzászolás
Talán megbocsátható, hogy a gazdasági válság közepette egzisztenciális kérdéseket is szóba hozok, nem pusztán azért, mert folytatódnak a létszámleépítések a médiában, hanem azért is, mert a költségtakarékos megoldások szükségszerűen az újságírás színvonalának romlásával járnak. Pedig már most is sok kritika éri a minőséget, többek között a szakma felhígulása és a bulvársajtó túlkapásai miatt.
Akkor sem jó újságírónak lenni, amikor arról olvasok az idézett felmérésben, hogy a megkérdezett közel ötszáz kolléga 61 százaléka úgy látja, szakmája teljesen vagy részben a politika által befolyásolt. Lapunk tervezett megrendszabályozásáról is hallottunk már tréfálkozást , ami lássuk be, bizarr egy demokratikus társadalomban. Belegondolni is rossz, milyen nyomás nehezedik akkor a hatalomtól anyagilag függő szerkesztőségekre.
Aggasztó a média működésének jogi szabályozása. Csak most jutottunk el például odáig, hogy jogszabályban rögzítsék: nem vonható felelősségre az újságíró, ha anélkül írta meg, hogyan pocskondiázták egymást a közszereplők, hogy nem járt utána alaposan, igaz-e az, amit egymás fejéhez vágtak. Nagy megkönnyebbülés, hogy már megillet bennünket az idézés joga, de így is túl sok paragrafus miatt citálhatók bíróság elé az újságírók. Ez fokozott felelősségre sarkall, de a megfélemlítés eszközeként is használható. Használják is.
Nyomasztó, hogy mind több rendelkezés igyekszik garantálni a közélet tisztaságát, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, eközben egyre sűrűbbnek tűnik a homály. A közszereplők, hivatalok és közszolgáltató cégek sokat dolgoznak azon, hogy tevékenységükről minél kevesebb kerüljön nyilvánosságra - már az érdekeiket szolgáló híradásokat leszámítva. Szigorú kontroll alatt tartják, mi kerülhet ki a cégtől, az állásával játszik, aki felettesei engedélye nélkül információt ad. Ahelyett, hogy emberekkel találkozhatnánk és kérdéseket tehetnénk fel, szűkszavú közleményekkel kell beérnünk, s a sorok között olvasva próbálkozhatunk kihámozni a lényeget.
S bár lassan a kérdezés jogának gyakorlásáért is meg kell küzdenünk, minden bizonnyal holnap és holnapután is feltesszük a kérdéseket, pusztán azért, amiért az ápolónő is odaadóan gondozza a beteget, attól függetlenül, hogy romokban hever-e az egészségügy.
Címkék: 1848/49-es forradalom és szabadságharc, szabad sajtó
- bolsevik |
- 2010 03 17 |
- 06:39
Angyali madaram, Juditka! Látod, bezzeg a mi időnkben volt sajtószabadság! Azt írtál, amit csak akartál. Igaz hogy mi, a pártbizottság, tudatosítottuk Benned, hogy mit akarsz. Nem kellett polemizálnod a szebb jövőt előrevetítő témákon, építhetted a szocializmust minden szakmai higítás nélkül. Annyi munkásgyűlésre mehettél, amennyire csak kedved szottyant és kendőzetlenül beszélgethettél élcsapatunk,pártunk, szocialista brigádjaink tagjaival.Nem kaptál fejfájást, hogy bíróságra idéznek egy megjelent cikk miatt. Ettől főszerkesztőd szerteágazó tekintete megóvott biztosan.A bulvár az Ifjusági Magazin volt, bár Radics Béláról nem olvashattál cikkeket.
Politika mentes sajtó? Ne légy íly naív Kedvesem! A hatalomvágy megmaradt és a pénzzel társult. Hol vannak az "eszmék", a fiatalos "lendület"? Talán Smuck Andornál a nyugdíjasoknál? Ugyan...
- pipás |
- 2010 03 15 |
- 07:25
Sajnos - az objektív, kölföldi média és sajtó értékelések - zöme sem tud ( akar, mer ) független lenni - emberi okokból. Egyetlen hírforrás sem nyilatkoztathat ki sorozatosan megkédőjelezhetetlen ˝igazságokat˝. A média nem világvallás, inkább az akarat/érdek -érvényesítés eszköze nem kötelező sőt veszélyes hinni benne. A befogadónak újra és újra értékelni, elemezni kell, ha van szándéka, ideje és energiája érteni,dönteni. A többségnek, legyen ez is jóindulatúan és önkényesen 61%, megfelel ha tud választani egy drótot aminek kis húzása-engedése mentén reménnyteljesen élheti le az életét.
- független sajtó? |
- 2010 03 13 |
- 11:17
Sajnos a médiában dolgozók nagy része valamelyik párthoz tartozik, és a párt utasításait teljesíti. Különösen durva, amikor a pártutasításra, lelkesen, brutális gyűlöletet raknak, gyömöszölnek az emberek fejébe, nagy sikerrel! Nagyon kevés az objektiv, független média. Legjobbak a külföldi értékelések, sajtók, ezek függetlenek.
- Voice |
- 2010 03 13 |
- 09:59
Sajnos a médiában dolgozók nagy része (tisztelet a kevés kivételnek) a sajtószabadságra hivatkozva úgy gondolja, hogy neki mindent szabad, és törvények felett áll.
_k.JPG)
Hozzászólások »
Eddig összesen 4 hozzászólás érkezett.