A jó hőszigetelés állja a tüzet
Vizsgálódás a miskolci tűzeset nyomán: Zalában ne legyenek pokoli tornyok!
Zalaegerszeg - Mennyire biztonságos a házak utólagos hőszigetelése? Ezt is vizsgálják a szombati miskolci paneltűz kapcsán, amelynek okát eddig nem sikerült pontosan megállapítani.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
9 hozzászolás
Csak annyit, melyik lakásban csaptak fel a lángok, és onnan miként terjedtek át a felső szintekre. A sokmilliós kárt okozó tűzben ketten meghaltak, a tízemeletes lakóépületet két éve újították fel.
- A lakóépületekben keletkezett tüzek miatt évente átlagosan 8-900 riasztást kapnak a tűzoltók az országban - tudtuk meg Kristó Gábor tűzoltó őrnagytól. Az egerszegi önkormányzati tűzoltóság tűzmegelőzési osztályvezetője elmondta, a megyeszékhelyi 5-10 emeletes társasházakhoz tavaly 11 alkalommal vonultak lakástűz miatt.
- Tavaly óta panelprogramba pályázóknak már mellékelni kell a tűzoltóság szakvéleményét is - tért át a miskolci tűz kapcsán felmerült kérdésre. - A felújításkor használandó anyagokra komoly követelmények vonatkoznak, különösen a homlokzati hőszigetelésekre. Lakóépületben keletkező tűz ugyanis nagyon gyorsan terjedhet tovább ezen keresztül, ezért itt csak előírásoknak megfelelő anyag és technológia alkalmazható - közölte.
A legtöbbször azonban ezek a felújítások anélkül zajlanak, hogy a tűzoltóság tudna róluk, mivel az utólagos hőszigetelés építési engedély és bejelentés nélkül végezhető.
Igaz, az országos tűzvédelmi szabályzatot (OTSZ) ekkor is be kell tartani. Az OTSZ elmúlt évi életbe lépésével egy időben új vizsgálati módszert vezettek be a hőszigetelő rendszerek homlokzati tűzterjedésének vizsgálatára. Az eddigi eredmények igazolják, hogy ezzel sikerül feltárni, hogy egy éghető hőszigetelő maggal rendelkező rendszer milyen körülmények között jelent tűzvédelmi kockázatot. Ezért fontos betartani az engedélyben rögzített technológiai előírásokat, e nélkül csak illúzió lehet a biztonság, hívta fel rá a figyelmet.
A homlokzati tűz terjedésére a szabályzatban határértékeket határoztak meg. E szerint 2 vagy 3 szintes épületnél 15-30 perc közötti időtartamig kell ellenállni a tűznek, 3 vagy 5 szintesnél ez már 30-35 perc, míg az úgynevezett középmagas épületeknél legalább 45 perc az az idő, amíg a homlokzati szigetelésnek dacolni kell a tűzzel.
Az előírások betartásáért a tervező és kivitelező felel, a követelmények teljesítéséről nyilatkozniuk kell. Ha ez valótlan, 3 millió forintos tűzvédelmi bírság szabható ki.
- A nem megfelelő hőszigetelő rendszer alkalmazása azzal a veszéllyel jár, hogy a tűz a homlokzaton továbbterjed a szomszédos - jellemzően fenti - lakások felé. Az égésekor nagy mennyiségű korom kerül a levegőbe, amely önmagában erősen akadályozza a látást, így a menekülés is veszélybe kerül adott esetben, a felszabaduló füst az életre és az egészségre különösen veszélyes mérgező, toxikus gázokat tartalmaz. Az ideális megoldás az lenne, ha a megfelelő minősítéssel nem rendelkező, illetve könnyen éghető és fokozott füstfejlesztő képességű homlokzati hőszigetelő anyagokat le lehetne cserélni, de nem látom ennek realitását a jelen gazdasági helyzetben. Esetenként azonban egy-egy nem éghető anyagból készített, tüzet gátló sáv kialakítása is javíthat a meglévő állapoton - mondta.
- Megjegyzem még, hogy amiről szinte soha nem beszélünk, az a kivitelezési munka kockázata. Amikor a felszerelt éghető hőszigetelő lemez még vakolatlan, egyben védtelen is, ekkor jelenti a legnagyobb kockázatot. Zalaegerszegen a miskolcihoz hasonló tűz az elmúlt években nem volt, de hogy ez így maradjon, az a társasházban lakókon is múlik - foglalta össze.
- Véleményem szerint a hőszigetelés nem játszott szerepet a miskolci tűz tovaterjedésében - foglalt állást Soós Zoltán, a Zalaber Kft. ügyvezetője. - A fényképeken az látható, hogy függőlegesen füstölődött meg a fal, márpedig ha a szigetelés kap lángra, akkor az oldalirányban is terjedt volna - fogalmazta meg. - A felhasznált polisztirol lemez nehezen éghető, hő hatására elsősorban zsugorodik, leválik a homlokzatról. Ha lángra is kap, kormozva ég, és hamar kialszik. A megfelelő technológiával rögzített hőszigetelés 45 percig ellenáll a tűznek. E tekintetben az egész rendszert kell vizsgálni, amelynek csak egy eleme a hőszigetelés. Az öt centi vastag lemezeket ragasztó rögzíti, valamint négyzetméterenként négy darab dübel. Erre kerül az üvegháló, a tapasz, a vakolat és a színezés, mindez további közel egy centi vastagságot jelent. A lángok tovaterjedését úgynevezett tűzvédelmi gátakkal akadályozzák meg. Ezek a homlokzatban a szigetelésbe beépített fél méter széles kőzetgyapot csíkok, amelyek a tűzszakaszok határára kerülnek, illetve emeletes házaknál 15 méteren be kell építeni - magyarázta.
Mint a szakember elmondta, a kőzetgyapot lángállósága vitathatatlan, ám 50-60 százalékkal drágább, mint az általánosan elterjedt polisztirol lemezes technológia.
Soós Zoltán úgy látja, a panelépületek felújításakor nem kap elegendő figyelmet és anyagi támogatást a szellőzőrendszerek átépítése sem, pedig tűzvédelmi szempontból fontos lenne ez is. Az elkoszosodott szellőzőcsövek kürtőként működnek, és rajtuk keresztül gyorsan terjednek a lángok a felsőbb szintekre. Ez ellen biztonsági csappantyúk, elzárók beépítésével lehetne tenni. Valószínűleg Miskolcon is hiányoztak ezek, emiatt terjedt át több szintre a tűz.
Megyénkben - tűzoltó szakmai szempontból - magas épület kettő található, Hévízen és Kanizsán egy-egy, árulta el Tar András tűzoltó őrnagy, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság mentésszervezési osztályvezetője. Ennek meghatározása, ha az emberek tartózkodására (lakás, szálloda) szolgáló épület legfelső padlószintje 30 méternél magasabban van. Középmagas, ha ez 13,65 és 30 méter közé esik. Ebből van megyénkben 104 - Zalaegerszegen 41, Kanizsán 35, Keszthelyen 15, Hévízen 10, Zalakaroson 2, Lentiben 1.
- Számunkra a legtöbb gondot az okozza, hogy a tűzoltási útvonalakat elállják autókkal, nem lehet megközelíteni az épületeket - említette. - Hiába a tiltó táblák, senki nem veszi figyelembe, jó lenne, ha ezt a rendőrség vagy a közterület-felügyelet gyakrabban ellenőrizné. Sajnos az épületeken belül sem jobb a helyzet. Rácsokkal zárják el a folyósokat a lakók, emiatt nem lehet hozzáférni a tűzcsapokhoz és saját menekülésüket is akadályozzák. Mindez jelentős időveszteséget okoz, ami végzetes lehet tűz esetén - hívta fel a figyelmet a szakember.
- A panelprogram pályázati előírásai szabták meg mindenkor, hogy milyen anyagokat lehetett beépíteni - fogalmazott érdeklődésünkre a Lakásszövetkezetek Zala Megyei Szövetségének elnöke, Plecskóné Kramarics Piroska. - Tehát nem a közös képviselők határozták meg, mit használnak. A pályázat miatt a munkát a minisztérium szakemberei ellenőrizték, mert csak így lehetett az állami támogatást megkapni - mondta az elnök, aki elárulta, szervezetük a megyeszékhelyen 5 társasház, 370 lakás teljes hőszigetelésénél működött közre.
- Tökéletesen nem lehet megakadályozni a bajt, hiába szigorítják s ellenőrzik az előírásokat - vélte Plecskóné. - Egy eldobott csikk, tűzhelyen hagyott étel bárhol előfordulhat, mert a lakók figyelmetlensége nem zárható ki - tette hozzá.
Két felújítás között vannak az egerszegi Berzsenyi utca 13. számú ház lakói. A nyílászárókat kicserélték, a déli homlokzatra hőszigetelés került, hamarosan szeretnék megoldani az északi oldal burkolását. Ráadásul az év első napján petárda okozott tüzet a nyolcadik emelet egyik erkélyén, ami mutatja, bárhol felütheti fejét a vörös kakas.
- A felújításkor tűzgátló sávokat építettek ki a homlokzaton, ez akadályozza meg a lángok terjedését - árulta el Paragi István, a tízemeletes ház közös képviselője. - Ötévente ellenőriz nálunk a tűzoltóság, eddig nem volt nagyobb gond, de a menekülési útvonalak eltorlaszolása miatt már szóltak. A folyosók ajtóinak lezárása nem gond, hiszen az üveget könnyű kiütni, ha baj van - tette hozzá, és ő is inkább a ház körüli tűzoltási útvonalak elfoglalása miatt vár határozott hatósági fellépést.
Címkék: Zalaegerszeg, zala, tűz, lakás, nem, ház, panel, panelprogram, torony, Miskolc, megfelelő, anyag, hőszigetelés, pokoli, biztonságos
- nagysandor |
- 2009 09 4 |
- 00:55
Nem csodálom hogy égnek a panelok. a beruházási összeg 1/3-áért csinálják meg silány anyagokból. ha nem lopnák el a pénzt, akkor talán jutna is minőségi anyagokra. Az egész panel program a korrupciótól bűzlik .
- luzer |
- 2009 09 3 |
- 16:24
hi..
arról mikor esik szó..milyen összetételű füst szabadul fel ezen műanyag ablak...na meg nikecell égetésekor..ja..és milyen ha fa ablak ég...a beton az meg nem füstől..
sajnos előbbre való már megint az üzlet ..mint az ember...
(sok van mi csodálatos de az ember a világegyetem mellékterméke..)
- Ironia |
- 2009 08 21 |
- 23:34
Az emberek nem tudják fizetni, már kb. 47 lakáson jelzálog van bejegyezve (csak a mi társasházunkról van szó). Kötelező jelleggel, fenyegetéssel bírták rá az embereket.
Per per hátán és a miskolci panelbiztos Tompa Sándor nem győzi tussolni és tussoltatni a vérlázító ügyeket Miskolcon.
- Ironia |
- 2009 08 21 |
- 23:25
Pályázatban lévő megvalósult
tetőszigetelés NULLA
lépcsőház festés NULLA
fűtéskorszerűsítés NULLA
pince szigetelés NULLA
ablak csere Naná az a látványos
szigetelés Naná az is látványos
mérő óra radiátorokra Igaz betették a pályázatba, de kp-be is kérték
- Ironia |
- 2009 08 21 |
- 23:19
Nagyon mellbevágó volt a tűzeset, ezzel mindenki egyet ért aki egy kicsit is tisztában van a miskolci kivitelezésekkel. Döbbenetes mit talál az ember mikor egy kicsit is bele szeretne látni mit kap a pénzéért.
Remélem tovább nem tudják tusolni a tragédia helyén sem miket loptak ki a kivitelezés során ami a pályázatban szerepelt.
A mi programunk így zajlott
pályázatban lévő
Hozzászólások »
Eddig összesen 9 hozzászólás érkezett.