TETSZETT A CIKK?

Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:

 iwiw

 Delicious

 Digg

 Facebook

 GReader

 URLGuru

 StumbleUpon

 Tumblr

 Twitter

Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!

A fenékpusztai vasútállomás mögötti partszakasz a természet szerelmesei előtt jól ismert. A kis-balatoni tájegység része, 1997 óta nemzeti parki védettség alatt áll, benne van a Natura 2000 elnevezésű uniós élőhelyvédelmi hálózatban, de télen hazánk ramsari (nemzetközi madárvédelmi egyezmény által óvott) területei között is szerepel. Madárgyűrűző és -mentő bázis működik itt évtizedek óta, s többek közt ennek monitoring-vizsgálataiból tudható, hogy a pár száz négyzetméteren 27 védett és fokozottan védett növényfaj él. A kulturális örökségvédelem ugyancsak számon tartja a kis darab földet: a római korban kiterjedt erőd állt itt (Valcum), ez adja kiemelt régészeti értékét.

Március közepén - mint arról akkor írtunk - ezen a helyen látott mukához egy gép és pár ember. Hogy pontosan mi volt ez a munka, hivatalosan még nem tudható, a mősítésen szakértők agyalnak. A területet minden erejükkel védő civilek, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zalai aktivistái szerint természetkárosításba torkolló mederkotrás - a parthoz stéget tervező Fenékpusztai Amur Horgász Egyesület vezetése csak óvatos tisztítást ismer el.

- A munkákat a nemzeti park természetvédelmi őre hatósági engedélyek hiányában állította le - mesélte Darázsi Zsolt, az MME zalai titkára. - A horgászegyesületnek csupán két papírja volt: egy a földhasználó téesztől, s egy a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság balatoni kirendeltségétől. Minden egyéb érintett hatóságot elfelejtettek értesíteni, ráadásul a meglévő dokumentumokban foglaltakat is több pontban sértették szerintünk. Nem hiszem, hogy a vízügyi engedély kiadóját rossz szándék vezette, gondolom jóhiszeműen, abban a tudatban járt el, hogy az egyesület beszerez minden szükséges áldást .

A télen alapított Amur egyesület elnöke, Kozma Zsolt ugyanakkor meggyőződéssel mondja: minden érintettet informált szándékairól. A nemzeti park illetékeseinek szerinte azért is tudniuk kellett a dologról, mert más ügyekben sokat járt hozzájuk a Kis-Balaton kutatóházba és soha nem titkolta, mit tervez.

- Abban hibáztam - mondja önkritikusan -, hogy nem kértem tőlük írásos engedélyt. Úgy gondoltam, nem lesz ellenvetésük, hisz tudták, mire készülök, és senki nem szólt, hogy ne csináljam. Az egész dolgot - fűzi tovább a maga verzióját - az egyik természetvédelmi őr személyes bosszújaként élem meg. Ő el akart adni nekem négy garnitúra őri egyenruhát, ám sokalltam az árat, s ezen különböztünk össze. Azelőtt igen jóban voltunk, azóta viszont ott árt nekem, ahol csak tud!

Kozma Zsolt beszélgetésünkkor is egy ilyen őri egyenruha nadrágját viselte, s - madarászoktól hallottam - egyébként is gyakran mutatkozik ebben az öltözékben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park illetékesét sajnos nem sikerült megszólaltatnunk, arra hivatkoztak, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, s így nem beszélhetnek. A nadrág-kérdésre sem reagáltak, de úgy tudjuk, az érintett őr Kozma Zsolt széltében hangoztatott kijelentései miatt pert fontolgat.

De térjünk vissza a Balaton-partra, ahol a zöldek félelmei szerint 60 férőhelyes csónakkikötő építését kezdte meg az Amur. Az elnök azonban csak stéget ismer el, amelyet az egyesület 19 alapító tagja használna.

- Voltak nekünk saját stégeink, szerte a parton - avatott be Kozma Zsolt, hozzátéve: ugyanitt a nádban ugyancsak meghúzódott egy ilyen alkalmatosságuk. Igaz, jóval kisebb, mely a növényzetben a partról szinte nem is látszott. - Ezeket felszámolták, helyettük szeretnénk kikötési lehetőséget. Mi nem károsítottuk a természetet, nem kotortuk a medret, nem ártottunk semmi védett élőlénynek - és a partról a kiemelt iszapot (kizárólag ami a kitermelt nád gyökerére tapadt) is rég elszállítottuk volna, ha engedik.

Ebben a kérdésben egyébként a helyszínen közös bejárást is tartó, ám a folyamatban lévő ügyben egyaránt némaságot tartó hatóságok sem egységesek. A környezetet védők elvitették volna rég a vastag, már odaszáradt matériát, ám az örökségvédelem nem járult hozzá - előtte még átnéznék régészszemmel.

Az eljárást lassítja (bár eredményességének talán nem árt...), hogy a terület két zöldhatóság határán van: a Balaton medre Székesfehérvárra, a közép-dunántúli igazgatósághoz tartozik, míg a parton a szombathelyi, nyugat-dunántúli kollégák az illetékesek. Az ügyben aktív a rendőrség is, a munkák leállításánál - második alkalommal is, mert március végén egy gép visszatért, s az addig a mederben deponált iszap a madarászok elmondása szerint akkor került a partra - ott voltak ők is, aztán kértek feljelentés-kiegészítést és most azt igyekeznek megállapítani, történt-e bűncselekmény.

- Attól félünk, hogy a tiltás ellenére a gépek és az emberek visszatérnek - osztotta meg aggodalmát Darázsi Zsolt. - Mi sem vagyunk itt mindig, meg elég erősek sem vagyunk (amióta elkezdődött ez a balhé, feltűnően sokszor szakad el a villanypásztor, illetve marad nyitva véletlenül a röpdék ajtaja...), s a hatóság sem állíthat ide állandó őrt. Ha pedig megépül valami, következhet a magyaros megoldás: az illetékesek kiszabnak bírságot, de hozzájárulnak a kikötő, stég vagy bármi más fennmaradásához, végképp megnyitva az utat az itteni értékrombolás előtt. Pedig már eddig is elég nagy a kár: évtizedekbe telt, míg az itt valamikor működött vadkemping helyén védelemre érdemes gyep képződött, az öblöt pedig beborította az a nádas, melynek rekonstrukciójáért amúgy a Balaton-part többi pontján annyi küzdenek.

Kozma Zsolt azt mondta: nem kell aggódni, ők - amellett, hogy a zöldek vádjait nem ismerik el - levonultak és nem is jönnek, míg min-den engedélyük rendben nem lesz. Egy hatósági illetékestől úgy tudjuk, az ügynek nem várható gyors lefolyása...

Hogy pontosan mi volt ez a munka, hivatalosan még nem tudható, a minősítésen szakértők agyalnak. A területet minden erejükkel védő civilek, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zalai aktivistái szerint természetkárosításba torkolló mederkotrás - a parthoz stéget tervező Fenékpusztai Amur Horgász Egyesület vezetése csak óvatos tisztítást ismer el.

- A munkákat a nemzeti park természetvédelmi őre hatósági engedélyek hiányában állította le - mesélte Darázsi Zsolt, az MME zalai titkára. - A horgászegyesületnek csupán két papírja volt: egy a földhasználó téesztől, s egy a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság balatoni kirendeltségétől. Minden egyéb érintett hatóságot elfelejtettek értesíteni, ráadásul a meglévő dokumentumokban foglaltakat is több pontban sértették szerintünk. Nem hiszem, hogy a vízügyi engedély kiadóját rossz szándék vezette, gondolom jóhiszeműen, abban a tudatban járt el, hogy az egyesület beszerez minden szükséges áldást .

A télen alapított Amur egyesület elnöke, Kozma Zsolt ugyanakkor meggyőződéssel mondja: minden érintettet informált szándékairól. A nemzeti park illetékeseinek szerinte azért is tudniuk kellett a dologról, mert más ügyekben sokat járt hozzájuk a Kis-Balaton kutatóházba és soha nem titkolta, mit tervez.

- Abban hibáztam - mondja önkritikusan -, hogy nem kértem tőlük írásos engedélyt. Úgy gondoltam, nem lesz ellenvetésük, hisz tudták, mire készülök, és senki nem szólt, hogy ne csináljam. Az egész dolgot - fűzi tovább a maga verzióját - az egyik természetvédelmi őr személyes bosszújaként élem meg. Ő el akart adni nekem négy garnitúra őri egyenruhát, ám sokalltam az árat, s ezen különböztünk össze. Azelőtt igen jóban voltunk, azóta viszont ott árt nekem, ahol csak tud!

Kozma Zsolt beszélgetésünkkor is egy ilyen őri egyenruha nadrágját viselte, s - madarászoktól hallottam - egyébként is gyakran mutatkozik ebben az öltözékben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park illetékesét sajnos nem sikerült megszólaltatnunk, arra hivatkoztak, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, s így nem beszélhetnek. A nadrág-kérdésre sem reagáltak, de úgy tudjuk, az érintett őr Kozma Zsolt széltében hangoztatott kijelentései miatt pert fontolgat.

De térjünk vissza a Balaton-partra, ahol a zöldek félelmei szerint 60 férőhelyes csónakkikötő építését kezdte meg az Amur. Az elnök azonban csak stéget ismer el, amelyet az egyesület 19 alapító tagja használna.

- Voltak nekünk saját stégeink, szerte a parton - avatott be Kozma Zsolt, hozzátéve: ugyanitt a nádban ugyancsak meghúzódott egy ilyen alkalmatosságuk. Igaz, jóval kisebb, mely a növényzetben a partról szinte nem is látszott. - Ezeket felszámolták, helyettük szeretnénk kikötési lehetőséget. Mi nem károsítottuk a természetet, nem kotortuk a medret, nem ártottunk semmi védett élőlénynek - és a partról a kiemelt iszapot (kizárólag ami a kitermelt nád gyökerére tapadt) is rég elszállítottuk volna, ha engedik.

Ebben a kérdésben egyébként a helyszínen közös bejárást is tartó, ám a folyamatban lévő ügyben egyaránt némaságot tartó hatóságok sem egységesek. A környezetet védők elvitették volna rég a vastag, már odaszáradt matériát, ám az örökségvédelem nem járult hozzá - előtte még átnéznék régészszemmel.

Az eljárást lassítja (bár eredményességének talán nem árt...), hogy a terület két zöldhatóság határán van: a Balaton medre Székesfehérvárra, a közép-dunántúli igazgatósághoz tartozik, míg a parton a szombathelyi, nyugat-dunántúli kollégák az illetékesek. Az ügyben aktív a rendőrség is, a munkák leállításánál - második alkalommal is, mert március végén egy gép visszatért, s az addig a mederben deponált iszap a madarászok elmondása szerint akkor került a partra - ott voltak ők is, aztán kértek feljelentés-kiegészítést és most azt igyekeznek megállapítani, történt-e bűncselekmény.

- Attól félünk, hogy a tiltás ellenére a gépek és az emberek visszatérnek - osztotta meg aggodalmát Darázsi Zsolt. - Mi sem vagyunk itt mindig, meg elég erősek sem vagyunk (amióta elkezdődött ez a balhé, feltűnően sokszor szakad el a villanypásztor, illetve marad nyitva véletlenül a röpdék ajtaja...), s a hatóság sem állíthat ide állandó őrt. Ha pedig megépül valami, következhet a magyaros megoldás: az illetékesek kiszabnak bírságot, de hozzájárulnak a kikötő, stég vagy bármi más fennmaradásához, végképp megnyitva az utat az itteni értékrombolás előtt. Pedig már eddig is elég nagy a kár: évtizedekbe telt, míg az itt valamikor működött vadkemping helyén védelemre érdemes gyep képződött, az öblöt pedig beborította az a nádas, melynek rekonstrukciójáért amúgy a Balaton-part többi pontján annyi küzdenek.

Kozma Zsolt azt mondta: nem kell aggódni, ők - amellett, hogy a zöldek vádjait nem ismerik el - levonultak és nem is jönnek, míg min-den engedélyük rendben nem lesz. Egy hatósági illetékestől úgy tudjuk, az ügynek nem várható gyors lefolyása...