TETSZETT A CIKK?

Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:

 iwiw

 Delicious

 Digg

 Facebook

 GReader

 URLGuru

 StumbleUpon

 Tumblr

 Twitter

Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!

Január 05. kedd - Elutasítva

Dr. Tucsni András úgy látta, az eljárás során megsértették az előadóművészeti törvényt, így álláspontja szerint a pályázat eredményét semmisnek kell nyilvánítani.

A Zala Megyei Bíróság kedden értesítette az érintettet, hogy hatáskörének hiányát állapítja meg az ügyben, mivelhogy a bíróság álláspontja szerint a városi önkormányzat igazgatóválasztási eljárását a közigazgatási hivatalnak kellene törvényességi észrevétel keretében kifogásolnia. Erre jelenleg egyébként nincs esély, mivel a közigazgatási hivatalok regionalizálása, illetve annak elvetése után exlex (törvényen kívüli) állapot alakult ki a működésüket illetően.

A Tucsni-féle keresetlevél szerint a szakmai bizottság véleményének figyelembevételénél történt hiba, mely kimeríti a törvénysértést. (Nem lehetne a közgyűlés elé terjeszteni a szakmai bizottság többségi támogatottságával nem rendelkező pályázatot.)

Tucsni András ügyvédje kedden az MTI-nek azt mondta: a bíróság azt állapította meg, hogy csak akkor járhatna el az ügyben, ha azt a közigazgatási hivatal vitte volna a bíróság elé. A közigazgatási hivatalok régiósításával azonban ez a hatáskörük megszűnt.

Hozzátette: a bíróság nem foglalkozott a keresetlevélben felsorolt törvénysértéssel, de a törvényi jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott.

"Mindez azonban ijesztő rémképet fest elénk… konkrét kinevezési eljárásban hogyan lehet a törvényt semmibe venni" - jegyezte meg az ügyvéd.

 Lapunk úgy tudja, a felperes és ügyvédje még fontolgatja a fellebbezést.

Információ: Zalai Hírlap - Arany Horváth Zsuzsa, MTI


December 23. szerda - A polgármester szerint nincs jogalapja a pernek

A Hevesi Sándor Színház igazgatói állására kiírt pályázat elbírálásánál az önkormányzat semmiféle hibát sem észlelt, így minden jogi alapot nélkülöz Tucsni András bírósági keresete - tájékoztatta Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere szerdán

Tucsni András - a színház igazgatói pályázatának vesztese - kedden nyújtott be keresetet a Zala Megyei Bírósághoz, mert álláspontja szerint a pályázat elbírálásakor a közgyűlés megsértette az előadóművészeti törvényt.
   
A törvény egyértelműen fogalmaz - jegyezte meg Gyimesi Endre (Fidesz) polgármester. A munkakör betöltéséről a szakmai bizottság véleményének mérlegelésével a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt 15 napon belül. A Hevesi Sándor Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatok elbírálásakor is ez történt, az ügyet valamennyi bizottság - az előadóművészeti törvény előírásainak megfelelően felállított szakmai bizottság, a város és a megyei közgyűlés kulturális bizottsága - megtárgyalta. A szakmai bizottságnak lehetősége volt a véleményezésére, a zalaegerszegi közgyűlés pedig ennek ismeretében döntött. A bíróság előtt így semmiféle vád sem áll meg, az önkormányzatnak nincs oka bármilyen felülvizsgálat kezdeményezésére.

Információ: MTI


December 22. kedd - Dr. Tucsni András perel

Mint ismeretes, a Hevesi Sándor Színház eddigi irodalmi vezetője,dr. Tucsni Andrásis megpályázta a megüresedett direktori széket, de nem ő, hanem a fővárosi József Attila Színház  színművésze, Besenczi Árpád nyerte el a városi közgyűléstől a megbízást. 

Dr. Tucsni András a Zala Megyei Bírósághoz fordult, mert úgy látja, az eljárás során megsértették az előadóművészeti törvényt, így álláspontja szerint a pályázat eredményét semmisnek kell nyilvánítani.

A keresetlevél érvelése szerint a kötelezően felállított szakmai bizottság többsége csak az ő pályázatát támogatta, bár a törvény lehetővé teszi, hogy egy tag több pályázatot is alkalmasnak találjon. (Mint arról korábban beszámoltunk,

Besenczi Árpád pályázatát csak két helyi politikus: dr. Gyimesi Endre polgármester és Gyutai Csaba alpolgármester támogatta. De mivel nem kapta meg a szakmai bizottság szavazó tagjai többségének szavazatát, a törvény szerint nem minősült támogatottnak.

A szakmai bizottság szavazásának eredményéről készült jegyzőkönyvet ismertetni kell a döntéshozóval. A kereset szerint a testület csak a szakmai bizottság által támogatott pályázatok közül választhat. A közgyűlés elé nem lehetett volna beterjeszteni a szakmai bizottság többségi támogatottságával nem rendelkező pályázatot.

A törvény szerint csak a bizottság jelenlevő tagjai szavazhatnak, a tíz fős bizottságból öten voltak jelen, így az nem lehetett határozatképes, a távollevők írásbeli szavazata nem fogadható el.  Elmaradt a kulturális bizottság tájékoztatása a szakmai bizottság jegyzőkönyvéről.  A bíróságtól azt kéri a felperes, állapítsa meg, a döntés  ellenkezik az előadóművészeti (2008. évi XCIX.) törvénnyel.

Szerző: Arany Horváth Zsuzsa

A zalaegerszeg.hu közzétette  Besenczi Árpád és Tucsni András pályázatát

 A színház csapatjáték - Besenczi Árpád pályázatából

„…1989-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam és Jogtudományi karán végeztem és a diplomamunkám címe ez volt: „A mai magyar színházi struktúra általánosválságának okairól” (1989-ben!). Már akkor érdekelt a színház egésze, komplexitása, társadalomban betöltött szerepének tanulmányozása. Ez az érdeklődés azóta is megmaradt bennem, magán a színházi struktúrán belül is, pedig azóta kizárólag mint színész vettem részt különböző színházak munkájában. Úgy érzem most jött el az a pillanat, amikor ebben a struktúrában nem csak mint színész szeretnék részt venni - kezdődik Besenczi pályázata, majd azzal a személyes élménnyel folytatja, melyet a zalaegerszegi színházban szerzett a nyitóelőadáson. Mint írja: „akkor ott véglegessé vált bennem a felismerés, hogy egyrészt a színház varázslat (egyszeri és megismételhetetlen), másrészt, hogy bár tudtam, hogy elkezdem jogi tanulmányaimat, de biztos, hogy egyszer a színházzal fogok majd foglalkozni.”

Hangsúlyozza: a színházban a legfontosabb a néző, s véleménye szerint a színháznak egy „szórakoztató és szerethető  népszínházzá kell válnia”.  Célja pedig, „hogy valósuljon meg a jó minőségű szórakoztatás, ahol a megnevettetés mellett a nevelés is cél kell, hogy legyen igényes, művészi színvonalon.”

Besenczi tervei szerint nagy magsúlyt fektetne a gyermek közönségre, illetve a nekik szóló előadásokra, de a kortárs külföldi szerzők műveit és a magyar irodalmi alkotásokat is a repertoár részévé emelné. „A már meglévő színpadi adaptációkon kívül érdemes lenne megrendelni akár egészen újakat, kizárólag a színház részére”. Ebbe a munkába szerinte be lehetne vonni például Péntek Imrét vagy Szálinger Balázst.

Besenczinek konkrét darabtervei is vannak. Így pl.: a Hamupikőke, a Süsü, a Képzelt riport egy popfesztiválról, a Pán Péter, a Made in Hungária, a Tartuffe, a Liliomfi  vagy a Szent Iván éji álom is látható lenne a jövőben Besenczi elképzelései szerint, bár hangsúlyozza, a pályázatban szereplő felsorolás csak egyfajta szándékot, irányultságot jelent a jövőre nézve, de kizárólag a társulat megismerése után, komoly dramaturgiai és gazdasági tervezés összehangolásával lehet felelősségteljesen új műsortervet készíteni.

A színház csapatjáték - írja Besenczi, a társulatról szóló fejezetben, melyben azt is kifejti, hogy nagyon kevés a képzett, tehetséges fiatal színész, aki egyetemet végzett, s meglátása szerint bizonyos szerepkörök szinte teljesen hiányoznak, másokból pedig „túltermelés” van.

„Esetleges kinevezésem esetén semmiképpen nem „verném” szét a társulatot, hanem először szeretném megismerni munkájukat, egyéniségüket, személyiségüket, teherbíró képességüket, kompromisszumkészségüket, kreativitásukat. Nagyjából egy év után biztos, hogy le lehet mérni azt, hogy kivel tudunk együtt dolgozni a jövőben, s ennek fényében lehet a további munkát megtervezni.” – olvasható a pályázati anyagban, melyben színészek, dramaturgok, rendezők vendégszereplését is említi.

A vezetési stílusét szerinte a következők fogják jellemezni: önzetlenség, empátia, szolidaritás, tolerancia, nagyfokú egymásra figyelés, pedagógiai érzék, humánus és a bizalomra épülő kommunikáció, a fegyelmezett alkotómunka légkörének a megteremtése, a kötelezettségek betartatása és számonkérése, a jól végzett munka elismerése és dicsérete.

Művészeti tanácsadónak Sztankay Istvánt, állandó rendezőnek Sztarenki Pált kérné fel Besenczi, aki azt is kifejti, hogy nem  szeretné feladni sikeres színészi pályafutást, kinevezése estén a József Attila Színházban továbbra is vállalna munkát, s a Hevesi Sándor Színházban is szívesen lépne a közönség elé, mint színész, ha a rendezői elképzelés, illetve az igazgatói teendők  ellátása ezt lehetővé  teszik.

A teljes pályázatot ide kattintva olvashatja.

Egy kisvárosban egy színház van, s annak mindent kell tudnia - Tucsni András pályázatából

„Az élet úgy hozta, hogy 1987-ben, Ruszt távozását követően egy évvel én is Budapestre kerültem, de 9 évi kalandozás után 1996-ban ismét Zalaegerszegen találtam magam és azóta – leszámítva egy veszprémi 5 éves kirándulást - a Hevesi Sándor Színházat szolgálhatom.” - kezdi pályázatát dr. Tucsni András, aki mint írja, több oka is van arra, hogy a színház nehéz helyzetében benyújtja pályázatát a vezetői posztra. „Évek munkája eredményeképpen kitűnő társulat jött létre Zalaegerszegen, akiknek játékkultúrája, emberi és szakmai hozzáállása garanciát jelent magas színvonalú előadások létrehozására”. Az ő és a színházban dolgozó többi ember sorsáért felelősséget érzek –  indokol Tucsni, hozzátéve:”több mint 30 éves színházi tapasztalatom úgy érzem ad annyi muníciót, hogy a várható nehézségekkel szembe tudjak nézni és legyőzzem azokat.. A 27 évvel ezelőtti színházalapításkor Ruszt József közvetlen munkatársa lehettem, részese voltam mindannak, amelynek eredményeképpen ma természetes lehetőség a színházba járás Zalaegerszegen, s mindez kötelez  arra, hogy e mostani helyzetben sorompóba álljak e pályázat benyújtásával.”

Szakmai programjában Tucsni András a hagyomány és az újítás vonalán határozza meg a színházat, melynek alapeleme a társulat. A vidéki színháznak népszínháznak kell lennie – írja Besenczihez hasonlóan Tucsni is. „Meg kell felelnie előadásaival annak a követelménynek, hogy a közönség változatos összetételéből adódóan sokféle igényt, többféle műfaji változatossággal kell, hogy kielégítsen. Figyelembe kell venni a felnőtt lakosság rétegződési különbségeit. Figyelemmel kell lenni a diákok korosztályi különbségeire. Gondolni kell a gyerekek színházra nevelésére. S mindeközben gondolni kell a társulat szakmai fejlődésére is.  Egyből nem lehet engednie: az értékközpontúságból és a szakmai igényességből. Tehát sokfélét a legmagasabb színvonalon…. Egy kisvárosban egy színház van, s annak mindent kell tudnia” – olvasható a pályázatban. - „Éppen ezért a műfaji sokoldalúság kell, hogy vezérmotívuma legyen annak a szakmai programnak, amely a város színházi életét meghatározza.”

Tucsni szerint hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy két zenés műfajú, egy vígjáték, egy középműfajú és egy drámai mű kínálata adja azt a műfaji sokszínűséget, amelyet érdeklődéssel fogad a néző. Mindemellett gondolni kell a legfiatalabb generációra és mesejátékkal kell a színházba szoktatni őket - teszi hozzá. 

Tucsni nem ad meg konkrét darabokat, hiszen mint mondja, az adott társulat összetétele és a kiválasztott rendező határozza meg azt, hogy éppen melyik mű számíthat sikerre adott szezonban. Tervei szerint egy mesejáték, két prózai előadás, két zenés produkció, egy vígjáték, egy ifjúsági előadás és két kamaraszínházi produkció szerepelne a repertoárban.      

 „Naivitás lenne azt bizonygatni, hogy a művészetnek van receptje arra a betegségre, amely kórosan elhatalmasodott rajtunk az utóbbi időben. Mégis kötelességünk hinni, hogy a mi kezünkben van a lehetőségek legnagyobbika. A gazdasági válság megoldásának kulcsa nem a miénk. A lelkek válságának gyógyszere nagyrészt nálunk található. Ebben a gyógyításban szeretnék hasznosan működni – zárja sorait dr. Tucsni András.

A teljes pályázatot ide kattintva olvashatja. 
     

Lapozzon és olvasson a választásról!

• 1 |
• 2 |
• 3 |
• 4 |
• 5 |
• 6 |
• 7 |
• ...
• | következő »

Címkék: Zalaegerszeg, hevesi sándor színház, tiltakozás, szakma, igazgató, botrány, színház, direktor, színész, gyimesi endre, gyutai csaba, Besenczi Árpád, Tucsni András, revizor, farkas Ignác, politikai döntés