Vadászat: számok a célkeresztben
A teríték kisebb, a vadkár nagyobb lett
Február végén lezárult a 2010-2011-es vadászati év, márciustól új időszak kezdődött. A természet és a vadászat persze ettől még folyamatos, az évváltás azonban arra alkalmat ad, hogy számba vegyük a tavalyi szezon jellemzőit.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Mindezek előtt azonban arról érdeklődtünk Lázár Attilától, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága vadászati és halászati osztályvezetőjétől, jelenleg, tavasz elején milyen vadak adnak lehetőséget a vadászoknak, erdőn-mezőn minek van szezonja?
- Március elején megnyitottuk az új vadászati évet. Tavasszal, pontosabban április 15-tel kezdődik az őzbak vadászat szezonja. Ebben az első két-három hétben a vadászatra jogosultak várják, fogadják a bérvadászokat, és igyekeznek kihasználni ezt az időszakot. Most ugyanis még nem nagy a vegetáció, ritkább a lomb, a növényzet. Így a viszonylag kis takarás mellett könnyebben tudják meglövetni az őzbakokat. Ilyenkor az őzbak agancsa kevésbé tisztított, nem elég érett, ez a hátránya ennek az időszaknak, amit mi a hivatalban a trófeabírálat gyakoriságával segítünk - mondta Lázár Attila.
– A jövő héttől ugyanis négy héten át mindennap működni fog a trófeabírálat munkanapokon – közölte a vadászati osztályvezető.
|
A terület szakhatósági vezetője elmondta, az őzbak vadászata egyébként hosszú, április 15-től szeptember 30-ig tart, de vannak benn csúcsidőszakok. Az első az április végétől május elejéig tartó tavaszi időszak, a másik pedig július vége, augusztus eleje, az őz üzekedési időszaka. Most az őzbakon kívül a vaddisznó lőhető, más vadfajokra nem szabad vadászni, a szarvastehenek lassan készülődnek az elléshez. Mint a szakember elmondta, gímszarvas ünőre eseti engedélyt adnak ki, csak a vadkárral érintett területeken. Ezt egyébként mindenkinek megadják, mert szinte az egész megye vadkáros terület.
– A vaddisznóra történő vadászat folyamatos. Olyan nagy a vaddisznóállomány, hogy az összes mezőgazdasági vadkár 50-70 százaléka a vaddisznók kártételéből származik. Ezért a vaddisznókocára sincs elrendelve vadászati tilalom, de ez nem azt jelenti, hogy a malacait vezető kocát meg szabad lőni. Ezt a vadászetika tiltja. A vadkárok további része pedig elsősorban a gímszarvasoktól származik.
A szakember elmondta, 2010-ben 344 millió 200 ezer forintra alakult a vadászatra jogosultak által kifizetett mezőgazdasági vadkár. Több évre visszamenőleg az elmúlt öt évben a legnagyobb növekedésről van szó. Ez azt jelenti, hogy a 2009-es helyzethez képest tavaly mintegy 100 millió forinttal nőtt a megyében a kifizetett vadkár. Mielőtt azonban valaki túlzott következtetéseket vonna le ebből az ugrásszerű növekedésből, nem árt figyelembe venni a hátterét. Ugyanis mint a vadászati osztályvezető elmondta, ez nem a károsított terület bővülését, illetve nem a jelentős bővülését jelenti, hanem a keletkezett és kifizetett kár értékét. A vadkár döntően a gazdálkodók kukoricájának a vaddisznók és szarvasok által történő megdézsmálásából származik, és a kukorica ára tavaly majdnem megduplázódott. A vadkár mértéke relatív, mindig hozzá kell számítani a pénzromlás mértékét is.
– Tavaly sokáig kinn maradt a kukorica, csapadékos volt az október és a november, sokáig nem tudtak aratni. Helyenként kivártak a gazdák, hogy száradjon a termés, mert vizes volt, nyilván ez is hozzájárult a vadkár növekedéséhez – említette Lázár Attila az időjárás szerepét.
Külön kategória az erdei vadkár, amit elsősorban a fiatal erdőkben okoznak a vadak.
A vadászatra jogosultak tavaly összesen 9,2 millió forintot fizettek ezen a címen az erdőgazdálkodóknak. A mezőgazdasági károkhoz képest ez elenyésző, és több év tendenciáját figyelembe véve csökkenő mértékű. Mint Lázár Attila elmondta, elsősorban azért, mert az erdőgazdálkodók vadkárelhárító kerítésekkel veszik körül a frissen erdősített területeket.
A vadállomány számát minden évben felbecsülik, és annak megfelelően alakítják ki a lövési terveket. A vadászatra jogosultak a lelövésre tervezett 5000 szarvasból 4310-et, a 11 000 vaddisznóból 9050-et, a 6000 őzből 5300-at ejtettek el, a tervezett mennyiség 82-88 százalékát.
– A korábbi évekhez képest megtorpant a nagyvadállomány növekedése, de még így is jelentős az állományuk, elsősorban a mezőgazdasági és erdőgazdasági szektor megítélése szerint. Ezért rövid távú koncepció szerint az állomány további csökkentésére van szükség. Az apróvad azonban a tavalyi kedvezőtlen időjárás, a sok eső miatt nem szaporodott megfelelően. Az előző évben 3500 egyedszámúra becsült mezei nyúl például 3100-ra, a 23 000 fácán száma 19 000-re csökkent. Ugyanakkor 4060-ról 4220-ra nőtt a rókák száma – adott tájékoztatást a vadállomány számának becsült alakulásáról Lázár Attila.
Egy visszatérő, rejtett életmódot folytató ragadozóról, az aranysakálról is szót ejtett a vadászati osztályvezető. Becsült számuk a korábbi 30-ról 83-ra nőtt a megyében, és helyenként károkat okozott az őzállományban. Az aranysakál elragadja a vadmalacot is, de a vaddisznó szaporasága mellett inkább pozitívumnak számít e természetes ellenség megjelenése.
ERDŐVÉDŐ - olvassa el dossziénk cikkeit! KLIKK IDE!
Várjuk olvasóink erdőkkel kapcsolatos észrevételeit, témajavaslatait.
ÍRJON NEKÜNK!
Címkék: zala megye, vadászat, idény
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.