BABONA - Népszokások az év utolsó napján
A szilveszter vidámsága
ZH - A szilveszteri, hajnalig tartó mulatozás gyökerei a rómaiak Saturnalia elnevezésű ünnepében rejlenek - annak idején ilyenkor az urak és a rabszolgák egy asztalhoz ültek, és együtt ettek, ittak. A szilveszteri dínom-dánom ma is élő hagyomány, amelyhez számtalan néphit és babona társul.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Nem népszokás ugyan, de a világ katolikusai számára a beköszöntő év egyik legemelkedettebb eseménye a mindenkori pápa újévi beszéde január elsején. Ilyenkor a katolikus hívők a világ minden részéből elutaznak Rómába, hogy személyesen láthassák és hallhassák a pápát, és részesüljenek az áldásában. Sok tízmillió néző világszerte televízión keresztül követi a pápa újévi beszédét, amely számos hívő számára az ünnephez tartozik. Az elmaradhatatlan zajkeltés (mai formájában petárdázás, trombitálás, sípolás) egykoron az ártó hatalmak, gonosz szellemek távol tartását és elűzését szolgálta. A szilveszteri, hajnalig tartó féktelen mulatozás gyökerei a rómaiak Saturnalia elnevezésű ünnepében rejlenek. Annak idején ilyenkor az urak és a rabszolgák egy asztalhoz ültek, és együtt ettek, ittak. A szilveszteri dínom-dánom ma is élő hagyomány, amelyhez számtalan néphit és babona társul. A legtöbb magyar család asztaláról elmaradhatatlan például a lencse, másutt a bab vagy a rizs. A sok apró szem ugyanis az elkövetkezendő év gazdagságának jelképe. Aki például lencsét eszik, annak egész évben nem lesz üres a pénztárcája, tartja a népi hagyomány. Egyes helyeken egy szem mandulát is főztek a lencsébe. Igazán szerencsés az a leány, akinek tányérjára kerül a mandulaszem, mert neki a hit szerint még abban az évben bekötik a fejét.
Jellegzetes szilveszteri-újévi étek a malacsült. Nemcsak kulináris élvezet, hanem úgy tartják, hogy a malac kitúrja a szerencsét. Bizony számtalan cocabébi nem éli meg a túrás élményét, mert még előtte a terített asztalra kerül, többnyire citrommal a szájában. Ők bizony elmondhatják, hogy rossz időben születtek. A szárnyasoknak többnyire nincs félnivalójuk újévkor, mert a babona szerint ők elkaparják a szerencsét. A hal esetében megoszlanak a vélemények. Főleg a folyó menti vidékeken vélelmezik, hogy pikkelyei szerencsét hoznak, másutt viszont attól félnek, hogy a hallal elúszik a szerencséjük. Óvakodni kell viszont attól, hogy mindent felfaljunk szilveszterkor, mert akkor nem marad semmi az új évre, csak a „szűk esztendő”. Ugyancsak kerülni kell a veszekedést, mert akkor az egész év viszálykodással telik.
Ha nem muszáj, január 1-jén ne hívjunk orvost, mert egész éven át betegséggel kell számolnunk. A rétessel is lehet segíteni a gazdagságot meghosszabbítani, vélik egyes vidékeken. Szilveszterkor gombócfőzéssel az „eladó” lányok megtudhatják azt is, ki lesz a jövendőbelijük. Ehhez gombócot kell gyúrni, s mindegyik szembe bele kell tekerni egy-egy kiszemelt férfiú nevét. Amelyik legelőször feljön a víz színére, a benne lévő személy lesz az igazi. Szintén a jövendőbeli kilétét lehet megtudni az ólomöntéssel. A megolvasztott, majd hideg vízbe csepegtetett fém valamilyen kezdőbetűt formáz, amely elárulja, ki vezeti oltár elé a leányzót.
Sok nő fontosnak tartja, hogy férfitól kapja először az újévi jókívánságokat. Az sem mindegy, ki csenget be először a lakás ajtaján az új év első napján. Ha férfi az illető, a hiedelem szerint szerencsét hoz.
Végül pedig egy jó hír a háziasszonyoknak. Január 1-jén adják át magukat a pihenésnek és a szórakozásnak. Ha nagy munkába fognak, egész évüket hasonló tevékenységgel töltik.
A szilveszter ünneplésének eredete
Mondhatni, az év utolsó napjának, a szilveszternek a megünneplése világszerte hagyománnyá vált. A karácsonnyal ellentétben nem bensőséges, meditatív, családi ünnep, hanem hangos, önfeledt közösségi, össznépi, sőt nemzetközi „buli” a világ minden részén.
Kevesen tudják, hogy honnan is eredeztetjük ezt az ünnepet. Nevét I. Szilveszter pápáról kapta, aki 314-től 335-ig volt a katolikus egyház feje, és épp december 31-én hunyt el Rómában. Jóval később, 813-ban december 31-ét Szilveszter pápa névnapjának nyilvánították. Az 1582-ben bevezetett Gergely-naptár szerint december 31-e I. Szilveszter pápáról kapta a nevét.
A keresztény egyház erre az időpontra tette Jézus körülmetélésének (cirsumcisio) ünnepét. Korábban december 24-e volt az év utolsó napja, majd hátrébb került, s ezzel az óév búcsúztatóját a névadója halálának napján, december 31-én ünnepeljük.
Szilveszteri mellékletünkben megmutatjuk az elmúlt év humoros oldalát! Cikkeinket ide kattintva elolvashatja BUÉK 2009 rovatunkban.
